Felsőházi irományok, 1931. II. kötet • 71. sz.
Irományszámok - 1931-71
7 csupán a gyári jellegű ipartelepeken foglalkoztatottak viszonyainak feltárására fog szorítkozni. Az adatgyűjtés a foglalkoztatottság mértékére, a munkások bérviszonyaira s az egyes ipartelepek munkásjóléti intézményeire vonatkozólag fog részletes tájékozódást nyújtani (37. sz. melléklet). 10. Munka\ [szakstatisztika. Az adatgyűjtés a bányászati, ipari és közlekeiizemekben lezajlott munkaviszályokra terjed ki. A bányászati sztrájkokról és kizárásokról a bányakapitányságok terjesztik be az adatokat, az ipari és közlekedési üzemekben lezajlott munkaviszályokról p< dig maguk az érintett telepek munkaadói az adatszolgáltatók. Ez az adatgyűjtés L905-ben indíttatott meg. A háború alatti szüneteltetése után, L923-ban csak a bányákban lezajlott munkaviszályokra vonatkozólag, 1926-tól kezdve azonban, lényegesen megreformálva és kibővítve, újra az ipari és közlekedési üzemekben előforduló munkaviszályokra is kiterjed. Az adatgyűjtés 38—40. sz. mellékleten bemutatott mintájú kérdőíveken történik. 11. Lakóházépítkezési statisztika. Az ország területére kiterjedő lakóházépítkezési statisztikai adatok begyűjtése egységes felvételi minta alapján ugyan (41. sz. melléklet), de kétféle adatszolgáltató-csoportra osztva történik. A tj. és m. városok, továbbá a L0.000 leieknél népesebb kö?ségek, végül a Budapestet környező 14 kisebb lélekszámú község naptári negyedévenkint, az összes többi községek pedig félévenkint küldik be kimutatásaikat. A negyedévi adatszolgáltatókra vonatkozólag 1927. évi január 1-ével indult meg az adatgyűjtés, az utóbbi községek pedig csak 1930. évi január 1-től szolgáltatnak adatokat. 12. Állami gyermekmenhelyek statisztikája. Az állami gyermekmenhelyek a 42. sz. mellékleten bemutatott minta szerint készült kérdőíven évenkint, a kötelékükbe tartozó gyermekekről s az intézet működését jellemző adatokról számolnak be. A Központi Statisztikai Hivatal a tanügyi adatgyűjtések -(»ián 1904. év óta gyűjt a gyermekmenhelyekről adatokat. 1927-től kezdve azonban azáltal, hogy a kérdőív társadalmi, egészségügyi, kulturális Btb. vonatkozású kérdésekkel is kibővíttetett, a tanügyi statisztika céljain túlmenő adatgyűjtéssé vált. Az eddig használt kérdőívvel szemben módosult az új kérdőív azáltal, hogy a részletadatok ezentúl a házasságból és a házasságon kívül szülöttek szerint szétválasztva fognak kimutattatni, továbbá a halálozási okok csoportosítása az új halálozási nomenklatúra szerint állíttatott be. 13. Mentöeüvesületek statisztikája. Ennek az adatgyűjtésnek a révén a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének kötelékébe tartozó fiókegyesületek, valamint az említett egyesület kötelékén kívül álló Önkéntes Mentőegyesületek által nyújtott első segélyekre, az általuk teljesített betegszállításokra vonatkozólag gyűjtetnek adatok. Az adatok begyűjtésére, mely havonkint történik, a 43. sz. mellékleten bemutatott kimutatás-minta szolgál, az Önkéntes Mentőegyesületek azonban a betegszállításoknak csak havi összes számát közlik a hivatallal. Az adatgyűjtés a V. V. O. M. Egyesületnek fiókjaira vonatkozólag 1929. évi január 1-én indult meg. Az önkéntes Mentőegyeaületek az adatgyűjtés tel•ge érdekében 1930 január elsejével vonattak be az adatgyűjtésbe. 14. öngyilkossági esetek statisztikája. Az ország területén előforduló öngyiligi esetekről és kísérletekről a rendőrhatóságok esetenkint egyéni lapot küldenek be a Központi Statisztikai Hivatalhoz (44. sz. melléklet). Az adatgyűjtés 1928. év második felében indult meg.
