Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.
Irományszámok - 1931-6
6. szám. 43 sok lévén, intézményesen biztosítani kell, hogy ez a teher a jövőben fokozatosan csökkenjen. E részben a javaslat 4. §-ának (3) bekezdése utasítja a pénzügyminisztert, hogy a közszolgálati alkalmazottak nyugellátására, valamint az özvegyek és árváik ellátására vonatkozó jogszabályok módosítása tárgyában, a nyugdíj terhek csökkentése szempontjából a folyó naptári évben törvényjavaslatot terjesszen elő. Az 5. § azt rendeli, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében a 4. § alapján foganatosított intézkedéseket megfelelően alkalmazni kell az önkormányzatok háztartásaiban is. A javaslat 6. §-a felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az államnak illetékhátralékokból származó s részben jelzálogilag is biztosított követelései erejéig, időről-időre, a szükséghez képest, kamatozó pénztárjegyeket vagy kincstári váltókat adhasson ki és az ily pénztárjegyeket vagy váltókat mindenkor legfeljebb az illetékhátralékok erejéig forgalomban tarthassa. Ennek a rendelkezésnek precedense van az 1870: XIV. t.-c. 4. §-ában, ahol az akkor mutatkozott költségvetési deficit fedezésére hasonlókép az illeték- és más ilynemű közszolgáltatási hátralékokból származó követelések erejéig kincstári utalványok kibocsátása van előrelátva. A javaslat intézkedése az állami forgótőkeszükséglet biztosítását, illetve a pénztári készletek kiegészítésének lehetőségét célozza. A javaslat III. fejezete az országgyűlés ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz az eddig tárgyazott intézkedésekkel kapcsolatban. A 7. § (1) bekezdése szerint azokban az esetekben, amelyekben a kormány a javaslat szerint hozandó törvény alapján olyan intézkedést szándékozik tenni, amely alkotmányunk értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a tervezett intézkedést az országgyűlés mindkét házából alakítandó országos bizottságnak előzetesen bejelenteni köteles. Az előzetes bejelentés elkerülhetetlen sürgősség esetében elmaradhat ugyan, de az ilyen előzetes bejelentés nélkül tett intézkedésekről köteles a kormány egyidejűleg értesíteni a bizottság elnökét, aki a bizottság összehívása iránt haladéktalanul intézkedik. Az országos bizottság szervezetét a 7. § (2) bekezdése állapítja meg. A bizottság 33 tagból áll, akik közül 22-t a képviselők sorából a Képviselőház, 11-et pedig a felsőházi tagok sorából a Felsőház választ. A bizottság egy-egy elnököt választ a Képviselőház és a Felsőház által kiküldött tagok sorából, továbbá egyenlő számban elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket. A két ház által kiküldött tagok sorából választott elnökök, illetve elnökhelyettesek együttesen elnökölnek. A bizottság tanácskozásaira az országgyűlésen kívül álló szakértőket is meghívhat, akiknek azonban szavazati joguk nincs. Egyebekben a bizottságra a Képviselőház házszabályainak a bizottságokra vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. Ugyané bekezdésben ki van mondva az is, hogy a bizottság az országgyűlés elnapolása alatt valamint ennek esetleges feloszlatása után is működik, utóbbi esetben addig, ameddig az új országgyűlés nem intézkedik. A bizottság hatáskörét a 7. § (3) bekezdése szabályozza. Ez a hatáskör lényegében véleményező, tudniillik odaterjed, hogy a kormány által tervbevett intézkedés helyességét és célszerűségét megvizsgálja és erre vonatkozólag véleményét nyilvánítsa. A bizottság azonban ezenfelül a kormánytól felvilágosításokat kérhet, amelyeket ez köteles megadni, továbbá a kormány által bejelentett intézkedések körén túl is figyelmeztetheti úgy a kormányt, mint az országgyűlést a most hozandó törvény végrehajtása során tapasztalt hiányokra, javaslatokat tehet úgy a kormánynak, mint az országgyűlésnek az említett törvény végrehajtása körül kívánatos és célszerű intézkedésekre és végül javasolhatja az országgyűlésnek a jelen törvény végrehajtása körében a minisztérium felelősségre vonását. 6*
