Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-45

434 45. szám. ságnak közös szerve az ipartestületek országos központja. Az ipartestületek országos központjának feladata a kézműves iparosok egyetemes érdekeinek gondozása, nevezetesen : 1. a kézműves iparosok érdekeinek állandó figyelése és az érdekeiket érintő törvények és rendeletek esetleg szükséges módosítására, valamint kiegészítésére irányuló javaslatok megtétele ; 2. a kézműves iparosok érdekében szükséges új törvények és rendeletek előkészítésének javaslatba hozása ; 3. a kézműves iparosokat érintő törvénytervezeteknek és rendelettervezeteknek tanulmányozása és véleményezése ; 4. az ipart érintő kérdésekben az illetékes miniszterek felhívására vélemény adása ; 5. a kézműves iparosok gazdasági helyzetének tanulmányozása, a gazdasági helyzetük és jólétük emelésére szolgáló intézmények létesítésének kez- • deményezése, közreműködése a kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében ; 6. közreműködés mindazon intézmények feladatainak ellátásában, amelyek tekintetében ezt törvény vagy rendelet teszi kötelességévé ; 7. az ipartestületek működésének szakszerű és egységes irányítása, önkormányzatuk érintése nélkül ; 8. az ipartestületektől eléje terjesztett ügyek tárgyalása és az ipartestületek támogatása feladataik ellátásában ; 9. a szakirodalom támogatása. Az ipartestületek országos központja az ipartestületeknek és a hatóságoknak hozzá intézett megkereséseit érdemben elintézni köteles. A kereskedelmi és iparkamaráknak a fennálló törvényeken és kormányrendeleteken alapuló működési köre érintetlenül marad. Az ipartestületek országos központjának tagjai és a tagsági díjak. 38. §. Az ipartestületek országos központjának minden ipartestület a törvénynél fogva tagja. A tagság addig tart, amíg az ipartestület működése meg nem szűnik. Az ipartestületeken kívül sem más szervezetek, sem magánfelek az ipar-' testületek országos központjának tagjai nem lehetnek. Az ipartestületek országos központjának minden tagja tagsági díjat köteles fizetni. A tagsági díj kulcsát az ipartestületek országos központjának közgyűlése évről-évre állapítja meg úgy, hogy az ipartestületeket előző évi bevételeik alapján fokozatosan emelkedő alapdíjjal négy csoportba sorozza. Az alapdíj egy-egy csoporton belül azonos. Mindegyik ipartestület a saját csoportjára megállapított alapdíjnak annyiszorosát fizeti tagsági díjképpen, ahány tagja volt az előző év végén. Az ipartestületektől fizetett évi tagsági díjak végösszege nem lehet kevesebb, mint az az összeg, amellyel a 39. §. szerint a kereskedelmi és iparkamarák együttesen járulnak hozzá a központ költségeihez. A tagsági díjat csak azután lehet kivetni, miután a kivetés kulcsát a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A kivetés kulcsát megállapító határozatot az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt kell felterjeszteni a kereskedelemügyi miniszterhez, aki a jóváhagyás kérdésében a pénzügyminiszterrel egyetértően határoz. A tagsági díj kulcsát megállapító közgyűlési határozat ellen annak meghozatalától számított tizenöt nap alatt minden ipartestület fellebbezéssel élhet a kereskedelemügyi miniszterhez. Az ipartestületek országos központja részére fizetendő tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések irányadók.