Felsőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-70. sz.

Irományszámok - 1931-34

348 34. szám. jelentés tartalmából is az tűnik ki, hogy vitás lehet, vájjon a panaszlott 165 kat, holdnyi birtoka a többi községi területtel együtt a panaszos bérelt vadászterületéhez tartozik-e? Az iratoknál másolatban fekvő és 1929. évi szeptember hó 18. napján kelt szerződés 1. pontja általánosságban «a község határában mintegy 1926 holdon gyakorolható vadászati jogot» jelöli meg, amelyre nézve a feljelentett felsőházi tag intézője, Cserny János a pusztaradványi községi elöljáróságnál 1931. évi május hó 12. napján készült jegyzőkönyv szerint azt a bejelentést tette, hogy a feljelentett felsőházi tag a szomszédos földbirtokossal (Lipcsey) társult és ilykép a birtokuk különálló vadászterületet alkot. Ugyancsak ezt jelenti a szemerei körjegyző az encsi járás főszolgabírájához 1931. évi május hó 14. napján és 1931. évi július hó 11. napján 1440/1931. szám alatt intézett kétrendbeli iratában. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a fenforgó esetben nem is vadászati kihágásról, hanem a panaszos bérelt vadászterületének vitás területéről, tehát vitás, magánjogi igényről van szó. Minthogy a kifejtettek szerint a feljelentésben jelzett vadászati kihágás és a feljelentett felsőházi tag személye közt az összefüggés nem állapítható meg, ebből az okból a mentelmi bizottság azt a javaslatot terjeszti a t. Felsőház elé, hogy őrgróf Pallavicini János felsőházi tag mentelmi jogának felfüggesztését, az encsi járás főszolgabírája, mint elsőfokú rendőri büntetőbíróság előtt 169/1931. Mh. szám alatt folyamatban lévő és előbb körülírt ügyben, mellőzni méltóztassék. Erről Abauj-Torna .vármegye alispánja útján a nevezett vármegye tiszti főügyésze és ennek útján az encsi járás főszolgabírája értesítendő. Kelt Budapesten, a Felsőház mentelmi bizottságának 1932. évi április hó 7. napján tartott üléséből. Degré Miklós s. k., Osvaid István s. k, a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság jegyzője.