Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-488

08 488. szám» 12. §. 1. Az állami vagy az államival egyenlőnek tekintendő, vagy azzal az érvényben álló jogszabályok szerint a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló szolgálatba a jelen törvény szerint fenntartott állásra kinevezett igazolványosnak a honvédségnél, vámőrségnél, folyamőrségnél, vagy csendőrségnél tényleges minőségben töltött mindazt a szolgálati idejét, amelynek alapján az igazolványos a mindenkor érvényben álló ellátási törvény, vagy szabályzat szerint a katonai nyugellátásra, vagy végkielégítésre már igényt szerzett, a nyugellátás szempontjából be kell számítani abban az esetben, ha az igazolványosnak á honvédség, vámőrség, folyamőrség vagy csendőrség kötelékéből történt elbocsátása és az újabbi alkalmazása között 5 esztendő még nem telt el. 2. A honvédségnek, vámőrségnek, folyamőrségnek vagy csendőrségnek nyugállományából a jelen törvény szerint fenntartott állásra kinevezett igazolványosnak a nyugdíjazott állapotban töltött ideje a nyugellátás szempontjából nem számítható be, de a szolgálat folytonossága szempontjából nem tekinthető megszakításnak. 3. A jelen törvény szerint fenntartott állásra kinevezett igazolványosnak azt a szolgálati idejét, amely után végkielégítésben részesült, a nyugellátás szempontjából •—• az 1. bekezdésben meghatározott feltételek fennforgása esetén is —• csak akkor lehet beszámítani, ha az igazolványos a felvett végkielégítést a fenntartott állásra történt kinevezésétől számított 90 napon belül teljes összegében visszatéríti. 4. Ha a jelen'törvény szerint fenntartott állásra olyan igazolványos neveztetik ki, aki a megelőző állása után részérefolyósított állandó ellátást (nyugdíjat) egy összegben megváltotta, az a szolgálati idő, amely után részére a megváltott nyugellátás (nyugdíj) megállapíttatott, beszámítás tárgya akkor sem lehet, ha e megváltási összeget hajlandó lenne visszatéríteni. 5. Ha az igazolványos nem a nyugdíjazott állapotból neveztetik ki a jelen törvény szerint fenntartott állásra, újabb alkalmazása után •— az 1. és 3. bekezdésben megkívánt feltételek fennforgása esetén is — csak akkor tarthat ellátásra (nyugdíjra vagy végkielégítésre) igényt, ha az újabbi alkalmazásban legalább 5 évig teljesített megszakítás nélkül tényleges szolgálatot. 6. Ha a jelen törvény szerint fenntartott állásra kinevezett igazolványos •— mielőtt ellátásra (nyugdíjra, végkielégítésre) az 5. bekezdés szerint igényt szerezhetett volna — a szolgálat kötelékéből bármi okból kiválik, a korábbi állása után folyósított, de a 3. bekezdés értelmében általa visszafizetett végkielégítést, részére újból ki kell adni. 7. Az állami szolgálattal a nyugellátás szempontjából viszonosságban álló szolgálatba kinevezett igazolvány ost ól az előző szolgálatban eltöltött idő beszámításáért utánfizetést, illetőleg járulékoknak utólagos befizetését követelni nem lehet. 8. Az 5. és 6. bekezdésben foglalt rendelkezések a fenntartott állásra kinevezett igazolványosnak özvegyére (árváira) nézve nem nyerhetnek alkalmazást és amennyiben az 1. bekezdésben megkívánt feltételek fennforognak, az özvegyi nyugdíjra (végkielégítésre) való igény jogosultság tekintetében az elhalt igazolványosnak a jelen törvény szerint fenntartott állásra mindenkor érvényben álló ellátási jogszabályok irányadók. 13. §. 1. Az 5. §. 2. bekezdésének a) és b) pontjai alatt felsorolt hatóságokhoz, hivatalokhoz, intézetekhez, vállalatokhoz és üzemekhez, az irodai vagy kezelési szakhoz tartozó tisztviselői állásra kinevezett (megválasztott, alkalmazott) igazolványos erre az állásra rendszeresített legalsóbb fizetési osztálynak legalacsonyabb fizetési