Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-487
58 487. szám. «az 1885 : XXIII. törvénycikk 40. §-a alapján hatóságilag elrendelt munkálatokkal karbahozott vagy létesített medreknek és partoknak fenntartásáról községi határonként a községek kötelesek az érdekeltek terhére gondoskodni.» Ez az intézkedés egyáltalában nem vált be, mert azáltal, hogy a vízfolyást és az érdekeltséget községhatáronként különálló részekre osztotta, egyrészt a mederfenntartás technikai keresztülvitelét a legtöbb esetben megnehezítette vagy egészen megakasztotta, —- másrészt ellenkezésbe jutott az érdekeltséget megállapító, engedélyokirattal, mely úgy a vízfolyást, mint az érdekeltséget egy osztatlan egységként állapította meg. Végeredményben pedig e vízfolyások fenntartásának a községi igazgatásba való beillesztése teljesen megállította a vízfolyások karbantartását célzó munkálatokat, mert községeink igazgatása korántsem tud még ily feladatokkal megküzdeni, nem rendelkezvén olyan szervekkel, melyek ezen főként műszaki feladatkört megfelelő módon betölteni tudnák. Az 1913 : XVIII. t.-c. 7. §-ának ez a rendelkezése igen sok zavart és félreértést is okozott, miért is annak hatályon kívül helyezése és megfelelőbb intézke* désekkel való pótlása mellőzhetetlen. Ezért a vízfolyások és medrek állandó jókarbantartását a kultúrmérnöki hivatalokra kívánom bízni, mely hivatalok a munkálatok végzésénél eddig is a közigazgatási hatóságok segítségére voltak, de csak akkor foglalkozhattak e kér* désekkel, ha erre esetről-esetre külön felkérettek. Azáltal, hogy ezentúl a kultúrmérnöki hivatalok önálló hatáskörrel ruháztatnak fel a most tárgyalt ügykörben és a szükséges munkálatok körül a kezdeményezés tekintetében is teljes jogkörrel, egyúttal azonban felelősséggel is járnak el, elérhető lesz, hogy az idevonatkozó, kizárólag műszaki tennivaló körül eddig tapasztalható hiányok és károsodások meg fognak szűnni. Különös fontos^ sága van gazdaközönségünkre annak a körülménynek, hogy míg az eddigi eljárás mellett éveken át tartó károsodás után a tisztogatás elrendelésekor váratlanul óriási kiadás szakadt rájuk, melyet a legtöbb esetben alig tudtak fedezni, addig az új organizáció mellett a fenntartással járó kiadások egyenletesen elosztva évről-évre állandó kis összegeket fognak igényelni, melyeket a gazdaság könnyen elviselhet, és mely minden évben pontosan előirányozható és előre számbavehető lesz. Viszont a kultúrmérnöki hivatalok is pontosan előirányzott munkaprogramm alapján dolgozhatnak és így személyzetüket sokkal jobban és intenzívebben használhatják ki. Az 1914 : XXXVIII. t.-c. szerint a rendelkezésre bocsátott összegből kell fedezni azokat a személyi és dologi kiadásokat is, amelyek a törvény végrehajtása során mint az állam által viselendők, felmerülnek. Ezt az intézkedést e törvényjavaslat is fenntartja. Mint azt már az 1914 : XXXVIII. t.-c. indokolása is kifejtette, a programmba vett munkálatok végrehajtása, valamint azok fenntartása és kezelése igen nagy mértékben fogja a kultúrmérnöki hivatalok tennivalóit növelni és így mellőzhetetlen, hogy ezeknek a már most is nagy mértékben túlterhelt hivataloknak műszaki és segédszemélyzete megfelelően szaporíttassék. A személyi kiadásoknak ezen szaporításból származó többlete azonban sokszoros megtérítést talál azáltal, hogy az eddig hatóságilag már rendezett 250 kisebb vízfolyás, összesen 150.000 kat. holdnyi érdekeltségi területén a vízkárok meg fognak szűnni. Ha ezt a károsodást évenként és holdanként átlagban minimálisan csak 2 q széna értékével becsüljük és a széna árát 10 P-nek vesszük, úgy évenként 3,000.000 P-nyi érték megmentését érjük el. Ehhez járul újabb 300.000 kat. holdnyi területnek az új szabályozás által à vízkároktól való mentesítése, ami hasonló alapon számítva, e szabályozási programm befejeztével évenként további §,000.000 P értéket képvisel, úgy hogy
