Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-532
546 532. szám. tanároknak, királyi közjegyzőknek és széles látókörű ügyvéd tagjainak a közreműködésétől. A javaslat szerint a bizottság a tanácskozásaiba bevonhat a bizottság tagjain kívül más jogtudósokat vés a magánjog terén kiváló gyakorlati férfiakat. Ezt a rendelkezést egyrészt arra tekintettel vettem be a javaslatba, hogy a Törvénykönyvet előkészítő több évtizeden át tartott munkában résztvettek olyan egyetemi tanárok és más kiváló magán jogászok, akik a bizottságnak nem tagjai. Biztosítani kívántam tehát a lehetőséget, hogy ezek a szakférfiak felvilágosításaikkal, magyarázataikkal a javaslat bizottsági tárgyalásában szintén közreműködhessenek. Egyébiránt ez sem újítás, mert a mai házszabályok is módot adnak arra, hogy a bizottságokban szakemberek mint miniszteri megbízottak közreműködhessenek. A javaslat nem érinti az országgyűlés tagjainak ma is meglévő azt a jogát, hogy bármely bizottság tanácskozásán megjelenhessenek és indítványt terjeszthessenek elő. A javaslat csupán a tekintetben tartalmaz korlátozást, hogy az indítvány szóbeli megokolására az Országos Bizottság adhat engedélyt. Ez a megszorítás azért látszik szükségesnek, mert amennyiben a csupa szakemberből álló bizottság a megokolást szükségtelennek tartja, valóban felesleges időtöltés volna a szóbeli indokolás ; ez a rendelkezés egyébként nem érinti az indítványozónak azt a jogát, hogy indítványához írásbeli megokolást fűzzön. : A §-nak a tanácskozások megkezdésére, az elnök és előadók választására, ezek helyettesítésére, albizottságok alakítására és a bizottsági tárgyalások záros határidejének kitűzésére, végül a bizottság ügyrendjének megalkotására vonatkozó rendelkezései a ma hatályban álló házszabályokban foglalt elveknek felelnek •meg; •" : . : -../. A 2. §-hoz. A javaslat a Törvénykönyv plenáris tárgyalására úgy a képviselőházban, mint a felsőházban szabályképpen csak általános vitát enged. A részletes vita mellőzhetőnek látszik akkor, amikor a Törvénykönyv javaslata a bizottsági tárgyalás során a lehető legalaposabb és legrészletesebb megvitatásban részesült. Be azonfelül, hogy a bizottsági tárgyalás után a plénumbán részletes vita már nem látszik szükségesnek, nem is volna célravezető, hogy a plénumban mind a 2171 §-ra kiterjedő részletes vita folyjék. Amint már az általános indokolásban kifejtettem, ilyen nagyterjedelmű rendszeres munkának a plénumban részletes tárgyalása alig járna a javaslat szempontjából kedvező eredménynyel, sőt alapos az aggodalmam, hogy esetleg megbonthatná egyik vagy másik indítvány a Törvénykönyv javaslatának egységes rendszerét, szerves Összefüggéseit.. A részletes tárgyalás mellőzése nem fosztaná meg az országgyűlés egy tagját sem attól a jogától, hogy a törvényjavaslathoz hozzászólhasson, mert amint az 1. §-szal kapcsolatban rámutattam, az országgyűlés minden tagjának megvan a joga ahhoz, hogy a bizottsági tárgyalás tanácskozásain megjelenhessék és ott indítványt terjeszthessen elő, A 2. §. értelmében részletes vita a javaslatnak csak azok felett a részletei felett folyhatnék, amelyeknek részletes vita alá bocsátását a miniszter vagy az előadó kérik vagy amelyek tekintetében az Országos Bizottság legalább tíz tagja kisebbségi véleményt terjesztett elő. Ezzel biztosítani kívánnám egyrészt azt, hogy azokat a vitás kérdéseket, amelyekben maga a bizottság nem tudott egyértelmű megállapodásra jutni, vagy amelyeket az előadó vagy a miniszter kiválóan fontosaknak ítél, a plénum részletes vitában is tárgyalhassa. Ha a részletes vita során á képviselőház valamely módosító indítványt elfogadottba szövegezés munkáját a javaslat az Országos Bizottság elé kívánja utalni. Ezt á rendelkezést az indokolja, hogy amint az általános indokolásban részletesen kifejtettem, igen nagy jelentősége van annak, hogy minden módosítás szervesen
