Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-531
538 631. szám. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. A törvényjavaslat 1. §-a a montevideói szerződés és a pót jegyzőkönyv becikkelyezésére vonatkozik. A 2. § közli e nemzetközi okmányok eredeti spanyol szövegét és hivatalos magyar fordítását. E nemzetközi okmányok egyes rendelkezései a következők : Az 1. cihlc az irodalmi és a művészeti tulajdon kölcsönös védelmét nyilvánítja ki. A 2. cikk értelmében az írói és a művészeti művek szerzőit, valamint jogutódaikat általában annak az államnak szerzői jogi törvényei értelmében kell védeni, amely államban a művek először jelentek meg vagy ahol készültek. Tehát a magyar szerzők művei, ha Magyarországon jelentek meg először, Argentínában is a szerzői jogról szóló 1921 : LIV. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően részesülnek védelemben. Egyes részletkérdésekre nézve azonban maga a szerződés is tartalmaz rendelkezéseket. E tekintetben tehát a védelem elsősorban a szerződés szabályai szerint igazodik (1. a 3—4. és a 6—10. cikkeket). A 3. cikk a szerzőknek műveikre vonatkozó jogait szabályozza és e tekintetben általában az 1921 : LIV. törvénycikkel azonos rendelkezéseket tartalmaz. A 4. cikk a védelmi időt szabályozza és kimondja, hogy egyik állam sem köteles a másik állam szerzőinek hosszabb védelmi időt biztosítani, mint aminőt saját szerzőinek megad. De ez a védelmi idő korlátozható a származási ország védelmi idejére, ha ez a rövidebb. A rendelkezésre álló adatok szerint Argentínában ezidőszerint a védelem a szerző halálától számított 10 évre terjed, a hátrahagyott műveknél pedig a megjelenésüktől számított 20 évre. Minthogy tehát az 1921 : LIV. törvénycikkben biztosított védelmi idő általában hosszabb, szerzőinket az egyezmény említett rendelkezéseiből kifolyólag Argentinában az ottani szabályokban biztosított védelmi idő illeti meg. Az 5. cikk az irodalmi és a művészeti művek különböző fajainak felsorolását tartalmazza. A 6. cikk a fordító jogát szabályozza az 1921 : LIV. törvénycikk 8. §-ának megfelelően. Â 7. cikk az időszaki lapokban megjelenő cikkek átvételének jogát szabályozza* E szerint időszaki lapban — tehát nemcsak hírlapban, hanem folyóiratban is (1921 í LIV* t.-c. 9. §-ának 2. p.) — megjelent művek átvehetők, ha a forrást megjelölik. Kivételek a művészeti és a tudómányos cikkek, amelyeknek átvétele tilos akkor, ha szerzőjük azt kifejezetten megtiltja. Az 1921 : LIV. t.-c> 9. §-ának 2. pontja minden szépirodalmi és tudományos dolgozat átvételét tiltja tekintet nélkül arra, hogy szerzőjük az átvételt kifejezetten megtiltja-e vagy nem. A 8. cikk a nyilvános tárgyalásokon elmondott beszédeknek csak az időszaki sajtóban való közlését engedi meg, míg szerzői jogi'törvényünk szerint e beszédek bárhol közölhetők (1921 : LIV. t.-c. 9. §. 4. és 5. p.). A 9. cikk az írói és a művészeti művek felhasználását tilalmazza az 1921 : LIV. t.-c. 6. §-ának 10. pontjához hasonló módon. A10. cikk azt a kérdést szabályozza, hogy az ellenkező bizonyításáig kit kelljen a mű szerzőjének vagy jogutódjának tekinteni. Az 1921 : LIV. t.-c. 29. §-ától részben eltérően az álnév alatt megjelent mű tekintetében is a szerzőt illeti meg a kereseti jog, viszont a kiadót csak akkor, ha a szerző kifejezésre juttatja azt, hogy a szerzői jogok őt illetik meg. A 11. cikk szerint az eljárási szabályok tekintetében a lex fori irányadó.
