Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-529
An 52Ô. szám. takarékosságnak és a kiadások csökkentésének szem előtt tartásával állíttatott össze, A fenti adatok szerint nevezetesen az 1931/32. évi költségvetésben a kiadások a múlt évhez képest 33*2 millió P-vel csökkennek, amiből 17*4 millió P az állami közigazgatásra, 15*8 millió P pedig az állami üzemekre esik. E csökkentés mérlegelésénél azonban figyelembe kell vennünk, hogy már az 1930/31. évre is csökkentett költségvetés kiadásainak további csökkentéséről van szó s a csökkentett összeg keretében ezúttal is több olyan kiadási többletről kellett gondoskodni, amely korábbi törvények alapján automatikusan jelentkezik, illetőleg, amely a legutóbbi időkben életbeléptetett külön törvények vagy egyezmények folytán merült fel. így a nyugellátások többlete 6*4 millió P, a békeszerződési terhek emelkedése 1*2 millió P, a népszámlálási adatok feldolgozásának 1931 /32. évi költsége 0*7 millió P, az Országos Társadalombiztosító Intézettel kapcsolatban felmerülő többlet 1*2 millió P, az 1925. évi státusrendezéssel kapcsolatban létesített «B» csoportba tartozó tisztviselők fizetésének az «A» csoporttal járó fizetésekre való kiegészítése 0*6 millió P, a nem állami tanszemélyzet természetben való járandóságainak rendezése 1 millió P, az állami üzemek kölcsönszolgálatának emelkedése 7*3 millió P, a postatakarékpénztárnál a budapesti zálogkölcsönközvetítő intézeteknek átvétele folytán jelentkező kiadási többlet, valamint a takarékbetétek és folyószámlakövetelések emelkedésével kapcsolatban fizetendő kamattöbblet 2*5 millió P. Ennek az összesen 20*9 millió P-nek számításba vételével a kimutatott 33*2 millió P megtakarítás 54'1 millió P-re emelkedik. De mert a beruházási kiadásoknak 4 millió P-t tevő csökkentése tényleges megtakarításnak nem tekinthető, a tényleges megtakarítás c0*l millió P s ezt az összeget csak az említett kiadási többletek szállítják le 33*2 millió P-re. Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy vannak oly kiadások — mint például az állami adósságok szolgálata, vagy a békeszerződési terhek—, amelyeknek csökkentése a kormányzati lehetőségek körén kívül áll. Az állami közigazgatás működése továbbá meghatározott szevezetekben történik, amelyeket egyik napról a másikra megváltoztatni nem lehet s amelyeknek megváltoztatása esetén is a költségek csökkenése csak későbbi időpontban érvényesül. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk végül azt sem, hogy az állam a legnagyobb munkaadó s mint ilyennek a gazdasági viszonyok romlása idején gondoskodnia kell arról, hogy a gazdasági élet színvonala bizonyos mértéken alul ne csökkenjen. Mindezeket mérlegelve, az 1931/32. évi állami költségvetésben megny lvánuló irányzat, úgyszintén a kiadások csökkentésének mérve is megnyugtató annál is inkább, mert a kormány az állami kiadások csökkentésére irányuló tevékenységét nem tekinti befejezettnek, hanem azt folytatni kívánja. Ami a részleteket illeti, azt látjuk, hogy az állami közigazgatás kiadásai 878*3 millió P-vel, bevételei 878 8 millió P-vel vannak előirányozva, a közigazgatás költségvetési feleslege tehát 0*5 millió P. A kiadások között azonban 23 7 millió P beruházás van. Minthogy pedig a beruházásokat nem tekinthetjük azonos jellegűeknek a folyó szükséglet kielégítésére szolgáló kiadásokkal, mert a beruházások tőkebefektetést jelentenek, az említett 0*5 millió P-höz hozzá kell adnunk a beruházásokra előirányzott 23*7 millió P-t, amely esetben az állami közigazgatás költségvetésének valóságos bevételi többlete 24*2 millió P-re emelkedik. Áz állami közigazgatásnál a személyi járandóságok &z 1930/31. évi 303*4 millióról az 1931 /32. évi költségvetésben 300*6 millió P-re, vagyis 2*8 millió P-vel csökkennek. Ez a csökkenés főképpen az 1930 : XLVII. t.-c. 2. §-ában megállapított létszámapasztásra, valamint a jutalmazásokra és segélyezésekre szolgáló összegek csökkentésére vezethető vissza. Az 1930 : XLVII. t.-c. rendelkezéseinek megfelelően a kormány az 1931. évi
