Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-528

528. szám. 489 káltassanak, mint amilyen mértékben az 1. §-ban foglalt intézkedések alapján a répaszállításra vonatkozó szerződési feltételek módosíttattak. Az idevonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a törvényjavaslat 3. §-a. Azoknak a vitás kérdéseknek az elintézése, amelyek a cukorrépatermelő gazdák és a cnkorgyári vállalatok között a cukorgyártás céljaira termelhető és a cukorgyári vállalat által a törvényjavaslat 1. és 2. §-ai alapján átveendő cukorrépamennyiségnek a kiszámítása tárgyában felmerülhetnek, tekintettel arra, hogy a cukorrépa vetési ideje korlátolt, lehetőleg azonnal és végleges hatállyal kell, hogy megtörténjék. Ilyen elintézése a vitás kérdéseknek csak választott bíróság eljárása esetén érhető el. Ezért a törvényjavaslat 4. §-a az ilyen vitás kérdések eldöntését kizárólag választott bíróságok hatáskörébe utalja. Ugyanez a §. tartalmaz intézkedéseket a választott bíróság mikénti összeállítására nézve és arra nézve is, hogy a választott bíróságnak milyen szabályok szerint kell eljárnia. Ügy az elől említett exportkonvenció, mint az 1931. évi cukorrépatermelésre vonatkozó érdekképviseleti megállapodás, amely érdekképviseleti megállapodás attól a feltételtől függően köttetett meg, hogy a most előterjesztett törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, szükségessé. teszi, hogy ne keletkezhessenek az export konventió és az érdekképviseleti megállapodás érvényességének ideje alatt olyan új cukorgyárak, amelyek nem vállalják át ugyanazokat a kötelezettségeket, mint amelyek a meglévő cukorgyárakat kötik. Ezért, továbbá még azért is, mert minden olyan iparban, amely fogyasztási vagy termelési adó alá eső cikket állít elő, a meglévő súlyos gazdasági viszonyok között szükségesnek mutatkozik*, hogy az ipar fejlődésére és az új vállalatok keletkezésére a minisztériumnak befolyása legyen, a törvényjavaslat 5. §-a az említett iparok körébe eső, tehát a cukoripar körébe eső új gyáralapításokat is engedélyhez köti. Üj cukorgyár alapítására engedélyt addig az ideig, amíg a cukorrépatermelők és a cukorgyári vállalatok között a cukorrépatermelésre nézve megfelelő megállapodások létesülnek, a minisztérium nem szándékozik kiadni — már csak azért sem, mert a meglévő cukorgyárak kapacitása a kitermelhető cukormennyiséget erősen meghaladja és így mindaddig, amíg a cukorgyárak és a cukorrépatermelő gazdák a cukorrépa termelésére nézve egymással megegyeznek, új cukorgyár alapítása közszempontokból nem indokolt. , Amint már említettem, a cukorexportkonvenció alapján jelenleg tárgyalások folynak az egyes országok cukorérdekeltségei között a cukorexport kérdését szabályozó végleges szerződés megkötésére nézve. Ezek a tárgyalások minden valószínűség szerint rövid időn belül kedvező befejezést fognak nyerni, amely esetben abból a célból, hogy a megegyezés végrehajtását és ellenőrzését biztosíthassuk, a magyar cukorkivitelt szabályozni kell. Az idevonatkozólag szükséges intézkedések megtételére ad felhatalmazást a törvényjavaslat 5. §-ának (3) bekezdése. A törvényjavaslat 6. §-a a Cukorrépatermelők Országos Szövetségének megalakítását célozza. A cukorrépatermelők jelenleg több érdekképviseleti szervbe és egy egyesületbe vannak megoszolva. Nem tagja azonban sok cukorrépatermelő az említettek egyikének sem. Minthogy pedig a cukorrépatermelés korlátozása következtében és a jelen törvényjavaslatban tervezett intézkedések következtében is a cukorrépatermelés fokozott jelentőséggel bír, a cukorrépatermelők együttes érdekeinek képviseletére szükség van egy olyan szervre, amely valamennyi cukorrépatermelőt egyesíti magában, törvényes alappal bír és így képes és alkalmas arra, hogy a cukorrépatermeléshez fűződő egyetemes gazdasági, szociális és közgazdasági érdekeket megfelelő súllyal és felkészültséggel képviselje. A Szövetségnek mindenki, aki cukorgyártás céljaira cukorrépát termel, tagja kell, hogy legyen. Ez alól kivételt csak azok képeznek, akik valamely cukorgyári vállalattal Felsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. . 62