Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-482
482. szám. 37 A törvény alapján kiadandó rendeletben fog kelleni majd gondoskodni a kérdés olyatén szabályozásáról, amely biztosítja azt, hogy az ellenőrzés és mintavétel a kereskedelmi tevékenység és forgalom zavartalanságát, valamint az egyéni szabadságot és a vasúti fuvarozás gyorsaságát nem fogja veszélyeztetni, habár elvben a földmívelésügyi miniszternek meg kell lenni azon jogának, hogy az ellenőrzést bárhol, bármikor (tehát nemcsak az állami ellenőrzőjegy használatra jogosultakkal szemben) gyakorolhassa. A 7. §-7ioz. E §» első bekezdése azt a kérdést szabályozza, amelyet a köznyelven zárt területté nyilvánításnak neveznek. A termelő vidék különleges éghajlati és talajviszonyai sok esetben azok, amelyek a mezőgazdasági termények és termékek jellegzetes minőségét adják. Az ily természetű minőségnek és a származásnak fokozottabb és megbízhatóbb biztosítékául hivatott szolgálni az illető vidék zárt területté nyilvánítása, mely ugyanis alkalmas eszköz arra, hogy a származáshoz kötött minőséggel biró árúk hamisítását megnehezítse s ezúton kellő védelemben részesítse a zárt területen belül működő termesztők és kereskedők érdekeit is. A most tárgyalt rendelkezés arra is módot ad, hogy valamely vidék — az állami ellenőrzőjegy használattal való közvetlen kapcsolat nélkül —• egyedül valamely mezőgazdasági termelési ág védelme és fejlesztése érdekében nyilváníttassék zárt területté. Ennek lehetővé tétele azért igen kívánatos, mert előfordulhat, hogy az állami ellenőrzőjegy használat bevezetését a termelés hosszabb időt igénybevevő átszervezésének kell megelőznie, amely átszervezés eredményesebb, gyorsabb és megbízhatóbb végrehajtását pedig a zárt területté nyilvánítással kapcsolatos intézkedések esetleg, előnyösen mozdíthatják elő. Lényegében a zárt területté nyilvánítás a legtöbb esetben oly intézkedéseket fog maga után vonni, amely tilalmazza a védelemben részesülő áruhoz hasonnemű árunak más vidékről a zárt területbe történő szállítását. Jogunk már ismer hasonló törvényes intézkedést, amennyiben a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1924 : IX. t.-c. a tokaji bor védelme érdekében, a tokaji vidéket zárt területté nyilvánította. E §. második bekezdése ugyanazt a célt szolgálja, mint az első bekezdés sze- . rint izárt területté nyilvánítás az állami ellenőrzőjegy használat elrendelése nélkül — azzal az eltéréssel, hogy míg ott a termelés átszervezése és előkészítése, itt a kereskedelmi tevékenység körében mutatkozó hiányok előzetes kiküszöbölése és a kereskedelem előzetes nevelése a cél. E §. utolsó bekezdése szerint a zárt területté nyilvánítás esetén, éppúgy, mint az állami ellenőrzőjegy nem kötelező használat esetén (2. §.) csak az fogja az állami ellenőrzőjegyet használhatni, aki arra az engedélyt személyére nézve elnyeri, minthogy az állami ellenőrzőjegy használatra való személyi alkalmasság mérlegelésére és az ellenőrzés gyakorlására, amelyeknek előfeltétele az erre vonatkozó pontos nyilvánítás, ilyen esetekben talán még fokozottabb mértékben szükség van, mint a nem kötelező használat esetében. A 8. §-Jioz> E§. első bekezdése az állami ellenőrzőjegy használatára vonatkozó rendelkezések ellen szándékosan vétők büntethetőségéről gondoskodik. Reá kell mutatni e helyütt arra, hogy ezen bűncselekmények közül, az ország gazdasági érdekei szempontjából nyilvánvalóan a legsúlyosabb — mert következményeiben gazdasági életünkre nézve igen súlyos veszélyt jelent —• az, ha az állami ellenőrzőjegy hasznalatára jogosult az előírttól lényegesen eltérő minőségű árut állami ellenőrzőjeggyel ellátva külföldre szállít. Az ily eseteknek csak egy-kétszeri megismétlődése is, nemcsak a magyar kereskedelem iránti bizalom, hanem az
