Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-480
24 480. szám. részesíthető, húsz év alatt törlesztendők ; a kamatteher mintegy 7*7 %, ami a jelenlegi viszonyok mellett túlságosan terhesnek nem minősíthető ; egyébként a 7 %-os kötvények kibocsátása 90 %-os árfolyamon történik, és ennél kedvezőbb feltételek, a kötvények elhelyezése lehetőségeinek figyelembevételével, elérhetők nem voltak. Az egyes kölcsönök biztonságát bankszerüség szempontjából esetről-esetre a Pénzintézeti Központ lesz hivatva elbírálni. A javaslat a szövetkezetet tüzetesen körülírt adó- és illetékügyi kedvezményekben részesíti, így különösen mentesíti a társulati adó és ennek pótlékai, az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek, valamint a kamatilleték alól ; a szövetkezet bevételei nem esnek általános forgalmiadó alá sem. Azokat az újonnan emelt épületeket, amelyeknek építésére a szövetkezet kölcsönt folyósított és amelyek legkésőbb 1933. év végéig teljesen lakható állapotba kerülnek, harmincéves rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg. Az eredeti javaslat a mentességet 20 év tartamára a községi pótadóra is kiterjesztette. A képviselőház azonban, figyelemmel a községek háztartásának pénzügyi egyensúlyára, ezt a mentességet elvben 15 évre korlátozta, azzal, hogy a városok illetékes képviseletei a mentességet 20 évre kiterjeszthetik. A képviselőház egyébként a javaslaton még a következő módosításokat tette : A 2. §-nál kimondotta, hogy az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet kölcsönöket az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet részére is folyósíthat ; a 10. § (*), illetve (s) bekezdéseként oly általános rendelkezéseket vett fel, amelyek szerint Budapest székesfőváros területén az 1929 : XXIX. t.-c. 1. §-ában biztosított harmincéves rendkívüli ideiglenes házadómentesség, amelyet az alaptörvény csak az olyan új épületek részére engedélyezett, amelyek 1931. évi augusztus hó elsejéig, illetőleg amennyiben lebontandó ház helyébe épül, 1931. év november hó elsejéig teljesen lakható állapotba kerülnek, megilleti azokat az új épületeket is, amelyek 1933. év végéig hozattak teljesen lakható állapotba ; az 1929. XXIX. t.-c. 4. §-ában az átalakítások esetére biztosított adókedvezményt pedig, amelyben az átalakítás befejezésére kitűzött legvégső határidő az 1930. év végéig, illetve bizonyos feltételekkel az 1931. évi augusztus hó l-ig terjedően van megállapítva, a képviselőház kiterjesztette azokra az esetekre is, amelyekben az átalakítást legkésőbb 1933. év végéig befejezik. Megemlíti még a bizottság, hogy a tárgyalás során a pénzügyminiszter — a bizottság egyhangú helyeslésével —• a javaslat 7. §-nak (2) bekezdésére vonatkozólag kijelentette, hogy az a rendelkezés, mely szerint az állam «a Pénzintézeti Központ útján kihelyezett építési kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30-án fennálló követelését a Szövetkezet által engedélyezett jelzálogos kölcsönök veszteségi tartalékaként a Szövetkezet rendelkezésére bocsássa» nem értendő úgy, hogy az állam erről a követeléséről eleve lemond, hanem csak olykép, hogy a szóbanforgó üzletkörben előállható veszteségek ebből a követelésből fedeztethessenek. Az ismertetett okokból a pénzügyi bizottság javasolja a t. Felsőháznak, hogy a törvényjavaslatot, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a Felsőház pénzügyi bizottságának 1930. évi november hó 12-én tartott ülésében. JPopovics Sándor s. k., Egry Aurél s. k. y a pénzügyi bizottság elnöke, a pénzügyi bizottság jegyzője.
