Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-507
250 507. szám. pítandó meg — amikor is ennek megállapítása végett már külön keresetet indítani nem szükséges. , A kereset közérdekű jellegéből folyik az, hogy a közgazdasági miniszter minden oldalról jövő felvilágosításokat figyelembe vegyen annak elhatározása előtt, hogy közérdekből szükség kereset megindítása. Alkotmányos államban egyébként a panaszjog természetszerűleg mindenkit megillet. A 3. bekezdésben ilyen okból felvett rendelkezést a 4. bekezdés azzal egészíti ki, hogy ha a közérdekű kereset megindítását közhatóság vagy köztestület kéri, a kérelem tárgyában a miniszter határozatot hoz és ennek előtte rendszerint meghallgatja a Kartelbizottságot. Szükséges ez azért, mert a közhatóság vagy köztestület kérelmében már egész országrészek vagy ügyágak kérelmei vannak sűrítve, amelyekre széles körök, várják a megnyugtató választ. Az ilyen kérelmek különös figyelembevétele nem okozhat nagyobb munkatorlódást, mert hiszen a panaszolt esetek, ha több helyről érkezik is a panasz, aránylag kevés helyen, illetőleg körben felmerült visszaélésekre vonatkoznak. Megjegyzendő egyébként, hogy ilyenforma gondoskodásról a külföldi jogszabályokban is szó van, így a kanadai törvény 5. és 6. §-ában, valamint az 1923. évi német rendelet 15. §-ában. A 8. §-hoz. Ez a§. külön Kartelbíróságot szervez, mint ahogy Németországban is külön bíróság jár el a gazdasági élet különleges viszonyait feltáró kartelügyekben. A Kartelbíróság szervezésére példát nyújt az 1926 : XVI. t.-c, 8. §-a, amely a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékelése körében az arányszám megállapítása kérdésében a kir. Kúrián hasonlóan szervez külön bíróságot. Ez a törvényjavaslat is a kir. Kúria körében szervezi a külön bíróságot, aminek több irányban van jelentősége. így ez a bíróság a hatásköri összeütközések szempontjából a bíróság fogalma alá esik. Ez a bíróság végérvényesen határoz és határozatait legfeljebb perújítással lehet megváltoztatni. A kir. Kúria melletti szervezésnek az az előnye is megvan, hogy nem szükséges külön kezelési szervezetet létesíteni, hanem az ügykezelés a kir. Kúria keretében történik. A kartelbíróság bírói jellegét annak összeállítása is nyilvánvalóvá teszi : az ötös tanácsból, amelyben eljár, az elnök és két tag hivatásos ítélőbíró. Szükséges ez azért, mert a törvénynek bírói alkalmazása speciális ítélőbírói szakképzettséget igényel és mert csak így óvható meg a kir. Kúria ítélkezésével való jogegység. A bírói elem túlsúlya semmit sem von le a különbíróság szakszerűségéből, mert azok a magasállású bírák, akik abban résztvesznek, több évtizedes gyakorlatban, a legbonyolultabb magánjogi és kereskedelmi perekben ismerték meg a gazdasági életnek itt előkerülő kérdéseit. A speciális szaktudás erősítésére szolgálnak a bíróság ülnök tagjai, akiknek magas szempontú pártatlan ítélkezését biztosítja az a gondosság, amellyel e §. az ülnökök kiválasztásáról gondoskodik. Ami a Kartelbíróság hatáskörét illeti, az a 7., 10., 12., 13. és 14. §. rendelkezéseiből tűnik ki. Fő jellemvonása e rendelkezéseknek az, hogy a kartelbíróság eljárása csupán vagy a közgazdasági miniszter megkeresésére (10. §. és 14. §. utolsó bekezdése), vagy pedig a kincstári jogügyi igazgatóságnak a közgazdasági miniszter utasítása alapján előterjesztett keresetével indul meg. A kereset pedig vagy úgynevezett közérdekű kereset (7. §.) vagy megállapításra irányul (12. §.), vagy végül a választott bíróság ítéletének érvénytelenítését célozza (13.§.). A 9. §-hoz. Ez a §. a Kartelbíróság eljárási szabályairól rendelkezik. E tekintetben alaprendelkezés az (2. bekezdés), hogy az eljárásban általában a polgári perrendtartás elveit kell megfelelően alkalmazni. A Pp. elvei irányadók a bíróság ülnöktagjainak kizárására is. Ebből folyik az is, hogy nem vehet részt a tanácsban mint ülnök az, aki a Kartelbizottságnak is tagja, mert a Kartelbizottságban esetleg már állást foglalt ugyanabban az ügyben, amelyben ítélkeznie kell.
