Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-507

SOT. száiú. 22? felelően alkalmazni. A 14. §. 1. és 2. pontja esetében a kir. törvényszék, 3, pontja és utolsó bekezdése esetében pedig a Kart elbíróság jár el. A m. kir. igazságügyminiszter az esetleg szükséges külön szabályokat' •— ideértve az illetékességre és a f ellebb­vitelre vonatkozó szabályokat is — rendelettel állapíthatja meg. A bírság kiszabása iránti eljárás a bírságolás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésétől számított három év alatt, a már kiszabott bírság a határozat jog­erőre emelkedésétől számított öt év alatt évül el. 16. §. Az e törvény életbelépte előtt létrejött fennálló megállapodást és határozatot, ha nincs írásba fog­lalva, e törvény életbelépésétől szá­mított harminc nap alatt írásba kell foglalni és amennyiben a 2. §. szerint bemutatása kötelező, e törvény életbe­lépésétől számított negyvenöt nap alatt a m. kir. közgazdasági miniszterhez be kell mutatni. 17. §. A vásárra vitt mezőgazdasági cikk árának szabad és természetes ki­alakulását összebeszéléssel, összeját­szással vagy egyéb mesterséges beavat­kozással a termelők hátrányára be­folyásolni tilos. A hatóság kötelessége, hogy a helyi piacon a vásári rendészet körében figyelemmel kísérje azt, hogy az árala­kulást az előbbi bekezdésben előírt módon nem befolyásolják-e, s ha ily visszaélést észlel, köteles azt a rendel­kezésére álló törvényes eszközökkel megakadályozni. Abban az esetben, ha a visszaélések a vásári rendészet körében megakadá­lyozhatók nem lennének, vagy ha vala­mely terménynek helyi vásári ára az országosan kialakult, illetőleg a buda­pesti áru- és értéktőzsdén jegyzett ár­hoz képest az összes körülmények figyelembevételével a termelők hátrá­nyára tartósan oly feltűnő aránytalan­ságot mutat, amelynél fogva alaposan feltehető, hogy ez az áralakulás az első bekezdésben megjelölt visszaélések kö­vetkezménye, a m. kir. közgazdasági miniszter a közigazgatási bizottság in­dokolt előterjesztésére vagy anélkül is az érdekelt miniszterekkel egyetértve akár a vásárra vitt minden mezőgazda­sági cikkre, akár egyes megjelölt cik­kekre kiterjedően visszavonásig elren­delheti, hogy a 18. §-ban meghatáro­zott cselekmények miatt büntető eljá­rás megindításának van helye. Ezt ily előterjesztés esetében, ha sürgősen szük­séges, ideiglenesen a közigazgatási bi­zottság is a m. kir. közgazdasági mi­niszter rendelkezéséig elrendelheti. 18. §. Amennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki mással összebeszél, összejátszik, vagy valótlan hírt terjeszt avégett, hogy a vásárra vitt mezőgazdasági cikk vásári árának szabad és természetes kialakulását a termelők hátrányára befolyásolja. " E kihágás büntetése pénzbüntetés. E kihágás miatt az eljárás à közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri bün­tető bíróságnak, a m. kir. államrendőr­ség területén az államrendőrségnek ha­táskörébe tartozik. Az eljárást csak a IT. §. utolsó be­kezdése alapján tett rendelkezés után elkövetett cselekmények miatt lehet megindítani. A jogerős büntető határozatot meg kell küldeni a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak, hogy a jelen törvény alapján megtehető esetleg szükséges intézkedések tárgyában javaslatot ter­jeszthessen elő. 19. §. E törvény életbeléptetésének napját a m. kir. minisztérium rendelet­tel állapítja meg. A 17. és 18. §. végre­hajtása végett szükséges eljárási sza­bályokat a m. kir. belügyminiszter a m. kir. közgazdasági miniszterrel egyet­értve külön rendelettel állapítja meg. Egyébként ezt a törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre. Ha a köz­gazdasági miniszteri állás nincs be­29*

Next

/
Thumbnails
Contents