Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-505
505. szám. 219 kormánymegbízottakkal és tanácsadókkal képviseltethetik magukat s kötelesek a bizottság munkáját minden rendelkezésre álló eszközzel megkönnyíteni. A választott bírósági eljárást a szerződés 13—17. cikkei szabályozzák. Fentebb már kiemeltem, hogy ha a békéltető eljárás nem sikerül, a vitás kérdés, amennyiben jogi természetű vitáról van szó, választott bírósági eljárás alá kerül. Azt a kérdést, hogy a vita természete szerint választott bíróság elé tartozik-e vagy sem, ugyancsak választott bíróság fogja eldönteni. Ilyenkor minden felmerült esetben a szerződő felek külön megállapodást kötnek, amely részletesen meghatározza a vita tárgyát, a bíróság megalakítására s az eljárásra vonatkozó szabályokat. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51—-85. cikkei nyernek alkalmazást. A vitás ügy, amennyiben a felek erre nézve megegyeznek, a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé is vihető. Ha a választott bírósági eljárásra irányuló kérelem közlése után hat hónapon belül a választott bíróság megalakítására nézve a felek'között nem jönne létre megállapodás, a vitát a felek bármelyike egyoldalúlag is az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti. A szerződés 2., valamint 18—20. cikkei mindkét eljárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek közül külön említést érdemel az a rendelkezés, amely szerint a feleknek az eljárás során tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatának elfogadása, vagy a bíróság határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos, lehetne. Említésreméltó még, hogy a szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések szintén vásaztott bírósági döntés alá bocsátandók. A szerződés a 21. cikk szerint tíz évre köttetett ; e határidő lejárta előtt egy évvel felmondható. Fel nem mondás esetében további tíz évre hatályban marad és így tovább. A szerződés rendelkezéseinek a fentiekben bemutatott tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy a szerződés legteljesebb mértékben kielégíti az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése, másfelől azonban a vita tárgyának és a bíróság hatáskörének meghatározása tekintetében a szerződő feleknek mégis megfelelő szabadságot biztosít. A szerződést törvénybe kell cikkelyezni, mert az abban szabályozott eljárás alá bocsátandó kérdések között olyanok is lehetnek, amelyek a törvényhozás tárgyára vonatkoznak és mert az olyan nemzetközi szerződések, amelyek egyfelől Magyarország, másfelől egy más állam vagy államok között a vitás kérdések békés elintézésének módját általában szabályozzák, a követett gyakorlat szerint törvénybe iktattatnak. Maga a becikkelyező törvény mindössze három szakaszból áll. Az első szakasz az állandó gyakorlatnak megfelelő módon kimondja a szerződésnek az ország törvényei közé való beiktatását. A második szakasz a szerződés eredeti francia szövegét és hivatalos magyar fordítását tartalmazza, míg a harmadik szakasz az életbeléptetési záradékot foglalja magában, az életbelépést akként szabályozva, hogy a törvény hatálya a szerződés életbelépésének napjától kezdődjék. Budapest, 1930. évi november hó 18. napján. WalUo Lajos s. k., m. kir. külügyminiszter. , 28*
