Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-475

10 475. szám. 7. §. szerint rendelkezésre bocsátandó veszteségi tartalékalapra, amelynek ter­mészetét a 7. §. indokolásánál ismertetem. A 4. §. a kötvények belföldi elhelyezésének elősegítését célozza. Tekintettel az állam garanciájára, e kötvények éppúgy alkalmasak tőkeelhelyezésre, mint a közvetlenül az állam által kibocsátott értékpapírok. Az 5. §. a Szövetkezet részére az építési hitelakció altruisztikus jellegére való tekintettel, felesleges költségek megtakarítása végett mindazokat a külön jogokat megadni óhajtja, amelyek az Országos Központi Hitelszövetkezetet a kölcsön­követelések érvényesítése, közelebbről az okiratok végrehajthatósága és a könyvek és könyvkivonatok bizonyító ereje tekintetében megilletik. A 6. §. a köt vény birtokosok természetes védelmét célozza, midőn a kötvények­ben megtestesített követeléseknek az alapjukul szolgáló kölcsöntartozásokkal VÍLIÓ szoros összefüggését megállapítja és a köt vény biztosítási jellegnek a jel­zálogjog telekkönyvi bejegyzésénél való feltüntetését rendeli. A javaslat szerint e feljegyzést a Szövetkezetnek kérnie kell, a telekkönyvi hatóság azonban azt hivatalból is eszközölni köteles. A 7. §. az akció finanszírozására alakult bankcsoport két lényeges, az álta­lános indokolás keretében már ismertetett kívánságának teljesítését célozza. Az (i) bekezdésben felhatalmazást kérek arra, hogy a kincstár az akció meg­indulásakor 3 millió pengőt azonnal a Szövetkezet által kibocsátott kötvények átvételére fordítson. Figyelemmel arra, hogy a kincstár ezzel az összeggel jelenleg nem rendelkezik, ezt az összeget egyelőre a Pénzintézeti Központ bocsátja rendel­kezésre, amely intézet részére az 1926 : XIII. t. c. 1. §-ának 9. pontja lehetővé teszi, hogy a pénzintézeteknek a pénzpiac érdekében álló együttes műveleteiben résztvegyen. A Pénzintézeti Központ útján átvett kötvényeket azután a kincstár azokkal az összegekkel, amelyek az intézet útján korábban kihelyezett állami építési kölcsönökből kamatok címén befolynak, fokozatosan át fogja venni. " A (2) bekezdésben felhatalmazást kérek arra, hogy az államnak a Pénzintézeti Központ útján korábban kihelyezett építési kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30.-án fennálló követelését a Szövetkezet által engedélyezett kölcsönök veszte­ségi tartalékaként a Szövetkezet rendelkezésére bocsáthassam. E követelés összege 18,304.512.87 pengő, amely követelésnek csak a tőkéje bocsáttatik veszteségi tartalékként a Szövetkezet rendelkezésére, a kamatok e célra csak az esetben vétetnének igénybe, ha a kincstár tőkeköveteléséből tényleg befolyó összeg a 18 milliót nem érné el. A kincstár garanciája, amely a kötvénybirtokosokkal szem­ben jogilag korlátlan, a Szövetkezettel szemben ily összegig terjed, azonban e garanciának pénzügyi kihatása nem lehet jelentékeny, miután a kölcsönök enge­délyezésénél a Lakásépítési Állandó Bizottság és a Pénzintézeti Központ az annui­tások biztosításáról az akció altruisztikus jellegének megóvása mellett természe­tesen gondoskodni fognak. A (3) bekezdésben a veszteségi tartalékalap kezelésére vonatkozó szabályok­nak rendeleti úton való szabályozására kérek felhatalmazást. A 8. §. a Szövetkezet állandó állami felügyeletét tervezi, tekintettel arra a jelentékeny érdekeltségre, amelyet az állam a Szövetkezetnél vállal. Az ellenőrzés állandósága és hatályossága érdekében szükséges, hogy a Szövetkezethez állandó megbízott neveztessék ki, akinek hatáskörét külön intézkedéssel fogom közelebb­ről szabályozni. Miután a Szövetkezet már megalakult, alapszabályai a törvény rendelkezésé­nek megfelelően utólag módosítandók, illetőleg kiegészítendők lesznek. Az alap­szabályok megállapításához és minden későbbi módosításához a pénzügy- és igazság­ügyminiszter jóváhagyása szükséges, ez a nagy körültekintés indokolja a rendes

Next

/
Thumbnails
Contents