Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-503

202 503. szám. 1. ha az engedélyes az engedély­okiratban megszabott határidő alatt építési engedélyt önhibájából nem kér (11. § (i) bekezdésének 8. pontja), ha építési engedélye hatályát veszti (14. § (*) bekezdése), avagy, ha villa­mosművét az üzembehelyezési enge­délyben megszabott idő alatt (16. § (3) bekezdése) önhibájából üzembe nem helyezi ; 2. ha az engedélyes üzemét abban­hagyja és a kereskedelemügyi minisz­ter által megállapított időn belül újból meg nem indítja ; 3. ha az engedélyes jogi személy megszűnik ; 4. a háramlás alá eső részeiben a há­ramlás beálltával ; 5. az engedélyokiratban megszabott idő (11. § (1) bekezdésének 9. pontja) lejártakor. 52. §. A kereskedelemügyi miniszter az engedélyokirat hatályát az engedé­lyesnek a lejárat előtt legalább öt év­vel előterjesztett kérelmére és az érde­kelt törvényhatóságok, megyei városok és községek meghallgatása után egy­szer, legfeljebb húsz évvel meghosszab­bíthatja, ha az engedélyes a villamos­művet lényegesen bővíti, vagy átala­kítja és hozzájárul az energiaárak meg­felelő leszállításához. 53. §. (1) Az engedélyes személyes körülményeiben beálló oly változás, amelynek folytán részére új engedély­okiratot nem lehetne kiadni (5. §), az engedélyokirat hatályát csak akkor szünteti meg, ha az engedélyes építési engedélyt még nem kapott, vagy a kiadott építési engedély alapján az építkezést meg nem kezdte. (2) Ha az engedélyes ellen csődöt nyitottak, a csődtömeggondnok — amennyiben az üzembehelyezés (16. §) még meg nem történt — a felszámo­• lási határnap elteltéig a csődbíróság felhatalmazásával, a felszámolási ha­tárnap után a csődválasztmány határo­zata alapján az engedélyről lemondhat. (,3) Az engedélyes elleni csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása után az engedélyes a villamosmű léte­sítésére és üzembehelyezésére irányuló jogcselekményeket — ideértve az épí­tési engedély és az üzembehelyezési en­gedély kiadása iránti kérelem előter­jesztését is — csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával végezhet. (i) Ha az engedélyest az 5. § (1) bekezdésének 4. pontjában említett bűncselekmény miatt jogerősen el­ítélték, de a kereskedelemügyi mi­niszter az engedélyokiratot nem kí­vánja visszavonni (50. §), az idézett rendelkezésben - megjelölt időtartamra az engedélyes köteles felelős vezetőül képviselői jogkörrel oly ön jogú sze­mélyt kijelölni, akit képviselőül a ke­reskedelemügyi miniszter is elfogad. (5) Az engedélyes gondnokság alá helyezése esetében a gondnok a (2) be­kezdésben megjelölt feltételek meg­létében az engedélyről a gyámhatóság jóváhagyásával lemondhat. A gyám­hatóság jóváhagyása szükséges ahhoz is, hogy a gondnok a közhasználatú villamosmű létesítésére irányuló mun­kálatokat vagy a már meglévő villa­mosmű üzemét folytathassa. (e) Ha az engedélyes magyar állam­polgárságát elveszti, az 5. § (2) bekez­dését kell megfelelően alkalmazni. X. fejezet. A megváltás és a háramlás. 54. §. (1) Az engedélyokirat alapján létesített mű üzembehelyezésétől szá­mított harminc év eltelte után az állam a közhasználatú villamosműnek a villa­mos energia távolsági vezetésére szol­gáló berendezését, a község és a város a villamos energia elosztására szolgáló berendezéseknek a területén levő részét megválthatja. A megváltás tárgyául az említett berendezések az elhelyezé­sükre szolgáló ingatlanokkal és ingat­lanon fennálló dologi jogokkal, vala­mint minden tartozékukkal együtt szolgálnak. (2) A megváltási jog gyakorlásának tervezett időpontjáról az engedélyest legalább két évvel előbb írásban érte-

Next

/
Thumbnails
Contents