Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-503
200 £03. szám. értelmében engedélyokiratot nem kaphatott volna, az engedélyes személyes körülményeiben beálló változás esetére szóló rendelkezéseket (53. §) kell megfelelően alkalmazni. {3) Az örököst a kereskedelemügyi miniszter felelős vezetőül képviselő (5. § (2) bekezdése) kirendelésére kötelezheti, ha egyébként az üzem megfelelő vezetését biztosítva nem látja. 47. §. (1) Közhasználatú villamosművet akár üzembehelyezve, akár a létesítés folyamatbanléte alatt élők között elidegeníteni, bérbe vagy haszonbérbe adni csak a maga egészében vagy olymódon megosztva lehet, amily módon megosztva engedélyokirat kiadásának is helye van (2. §). A kereskedelemügyi miniszter más megosztást is megengedhet. (2) Az elidegenítéshez, bérbe- vagy haszonbérbeadáshoz a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást nem lehet megtagadni, ha a vevő, a bérlő, vagy a haszonbérlő oly vállalkozó, akinek részére engedélyokiratot képviselő kijelölése nélkül is ki lehetne adni. A jóváhagyással a kiadott engedélyek a vevőre, illetőleg a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tartamára a bérlőre szállanak át. (3) A kereskedelemügyi miniszter a jóváhagyást felelős vezetőül képviselő (5. § (2) bekezdése) kirendelésétől teheti függővé. Ily esetben a vevő, a bérlő vagy a haszonbérlő a megkötött szerződéstől elállhat. (4) Község vagy város a tulajdonában levő villamosművet csak a kereskedelemügyi miniszter előzetes beleegyezésével idegenítheti el vagy adhatja bérbe vagy haszonbérbe. Ebben az esetben a kereskedelemügyi miniszter versenytárgyalás tartását rendelheti el. A megkötött szerződés érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértve adott jóváhagyása szükséges. 48. §. (1) Az engedélyes ellen vezetett végrehajtás során, az engedélyes csődjében vagy a létrejött kényszeregyes* ség értelmében foganatosított értékesítés esetében a már üzembehelyezett villamosművet csak mint jogi egységet vagy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával megállapított terv szerint megosztva lehet értékesíteni. Ez a rendelkezés nem akadályozza a villamosmű használatára rendelt, de azzal tartósan össze nem kapcsolt és * üzemének folytatásához nem nélkülözhetetlen raktári tartalékkészleteknek, szerszámoknak és egyéb eszközöknek önálló értékesítését, egyes vagyontárgyakra a tulajdoni igény érvényesítését vagy vételáruk behajtása végett egyes vagyontárgyak végrehajtás útján való értékesítését. (2) A villamosművet vagy annak egy részét az előbbi bekezdés értelmében jogi egységként megszerző a szerzés időpontjától kezdve engedélyesként köteles eleget tenni a jelen törvényben, valamint az engedélyokiratban és az engedélyekben megszabott kötelezettségeknek. (3) A végrehajtási és csődeljárásnak, valamint a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásnak a villamosművek tekintetében az előbbi bekezdések rendelkezései folytán szükséges külön szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. 49. §. (1) Ha a közhasználatú villamosmű üzemének működése megszakad vagy tartós szünetelésétől kell tartani és az üzem folytonosságának fenntartása közérdekből mellőzhetetlenül szükséges, a kereskedelemügyi miniszter a villamosmű üzemi gondnoki kezelését rendelheti el. (a) Üzemi gondnokul saját kívánságára az érdekelt községet, várost vagy törvényhatóságot is ki lehet rendelni. (3) Az üzemi gondnok feladata a közhasználatú villamosmű üzemének folytonosságát biztosítani. Ehhezképest csak az ületó közhasználatú villamosmű üzemének rendes folytatásával rendszerint járó ügyletekre és jogcselekményekre jogosult, működésében köteles a kereskedelemügyi miniszter által esetleg meg-