Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-503

ôm szám* îââ (*) Az engedélyes köteles az áthelyezés következtében a meglévő vezeték tulajdonosának okozott károkat és költségeket, ideértve a szükségessé váló átrendező és védelmi munkálatok, továbbá a meglévő vezeték zavartalan üzemét biztosító munkálatok és az új beszerzések költségeit, úgyszintén az új vonal fenntartásának többköltségéit is, valamint az üzemek esetleges szüneteléséből eredő veszteségeket megtéríteni. Az áthelyezés munkálatainak elvégzésére a kereskedelemügyi miniszter megfelelő határidőt állapít meg. (s) Az előbbi bekezdések nem érintik az 1888 : XXXI. t.-c. 14. §-ának első és második bekezdését. (e) A 22. § (2) bekezdésében említett épületek és területek megóvása érdekében a vezetékjog gyakorlását megjelölt területeken meg lehet tiltani, vagy az engedélyest annak meghatározott módon való gyakorlására lehet kötelezni. Ha a vezetékjog engedélyezése városi területre vonatkozik, az érdekelt várost előzőleg meg kell hallgatni. 25. §. (1) Magántulajdonban álló ingatlanon vezetékjog alapján vezetéket csak akkor szabad a földbe fektetni, ha ezzel az ingatlan rendeltetésszerű használata nem szenved korlátozást. A vezetékjog gyakorlása során az engedélyes, amennyire lehetséges, egyébként is köteles gondoskodni arróL hogy az ingatlanok rendeltetésszerű használata a felállítás, karbantartás, és javítás céljából szükséges munkálatok végzése alatt is biztosítva legyrn, a munkálatok elvégzése után pedig az előbbi állapot helyreállíttassék. (2) A vezetékjog gyakorlásában számot kell vetni a már működő vagy engedélyezett más vállalatok szükségleteivel is. (3) Vezeték létesítése céljából erdőn átvágást végezni csak más gazdaságos megoldás hiányában és csak a kereskedelemügyi miniszternek a földmívelésügyi miniszter hozzájárulásával adott külön engedélye alapján szabad. Ily esetben &t eído tulajdonosának megfelelő határidő tűzésével alkalmat kell adni arra, hogy az átvágást az engedélyes költségére maga végeztetílPSSP f*I (4) Az 1888: XXXI. t.-c. 7. §-ának második bekezdésében és 8. §-ának második bekezdésében meghatározott 45 napi határidőt a kereskedelemügyi miniszter indokolt esetben meghoszszabbíthatja. 26. §. A kereskedelemügyi miniszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azt a legnagyobb területet, amelyet a vezetékjog alapján felállított egy-egy tartószerkezet elfoglalhat. Az így megállapítottnál nagyobb területet igénylő szerkezetet csak kisajátítás útján — ideértve az építményi jog alapítását is — lehet felállítani. 27. §. (1) A vezetékjog telekkönyvi bejegyzésnek nem tárgya. Gyakorlása nem eredményezheti az annak alapján elfoglalt területek elbirtoklását, sem az ily területre vonatkozó tulajdoni kereset elévülését. (2) A vezetékjog megszűnik, ha a vezetéket a vezetékjog megállapításától számított öt éven belül nem építik meg, a megépített vezetéket öt éven át nem használják, vagy véglegesen használaton kívül helyezik. (3) A vezetékjog megszűntével az engedélyes köteles a létesítményeket eltávolítani és az előbbi állapotot visszaállítani. Vita esetében az érdekelt felek meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter dönt. A kereskedelemügyi miniszter döntése után igényét bármelyik fél a rendes bíróság előtt érvényesítheti. 28. §. (1) A vezetékjog ingyenes, az engedélyes azonban kártérítéssel tartozik a vezetékjog gyakorlásából, a vezetékek megépítéséből, karbantartásából, megváltoztatásából, eltávolításából, valamint üzembentartásából az ingatlan tulajdonosára vagy birtokosára háruló minden kárért, ideértve azt a kárt is, amely a 25. § (*) beFelsőházi iromány. 1927—1932. XIV. kötet. 25