Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-475

475. szám. 5 tességben részesül. Ez a mentesség azonban a váltókra, az utalványokra és a csekkekre nem terjed ki. (4) A Szövetkezet által kibocsátott kötvények és azok szelvényei illetékmentesek. (5) A Szövetkezettől járó kamatok a kamatilleték alól mentesek. (ej A Szövetkezet által nyújtott jelzálogos kölcsönökről kiállított kötelezvények illetékmentesek. Illetékmentesek az ilyen kölcsönökre vonatkozóan akár a Szövetkezettől, akár a kölcsönvevőktől kiállított egyéb okiratok is. (7) A Szövetkezetnek a jelen törvény alapján kifejtett működéséből származó bevételei nem esnek általános forgalmi adó alá. 10. §. (1) Azokat a lakás céljaira szolgáló újonnan emelt épületeket, amelyeknek építésére a Szövetkezet kölcsönt folyósított és amelyek legkésőbb 1933. év végéig teljesen lakható állapotba helyeztettek, rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti. (2) A rendkívüli ideiglenes házadómentesség tartama 30 év, mely az első 15 évben a községi pót adóra is kiterjed. A törvényhatósági városok kisgyűlése, továbbá a megyei városok és községek képviselőtestülete akár a város, illetőleg a község területén, akár annak csak valamely pontosan meghatározott részén a jelen szakasz alapján rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített új épületekre 15 év helyett 20 évi községi pótadómentességet engedélyezhet. (3) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az épület lakható állapotba helyezésére megállapított határidőt méltánylást érdemlő esetekben meghosszabbítsa és az adómentesség megállapításánál követendő eljárást rendelettel szabályozza. (4) Az 1929 : XXIX. t.-c. 1. §-ában biztosított 30 éves rendkívüli ideiglenes házadómentesség a törvényben megállapított egyéb feltételek mellett megilleti azokat az új épületeket is, amelyek 1933. év végéig hozattak teljesen lakható (használható) állapotba. (5) Az 1929 : XXIX. t.-c. 4. §-ában az átalakítások esetére biztosított adókedvezmény kiterjed azokra az esetekre is, amelyekben az átalakítást legkésőbb 1933. év végéig befejezik. 11. §. (1) Az 1908 : XLI. törvénycikk 6. §-ának (2) bekezdése akként módosul, hogy közszolgálati alkalmazott lakáspénze (lakbére) lakóháznak vagy lakásnak a saját részére való építéséből vagy megvételéből eredő követelés behajtása végett abban az esetben is lefoglalható, ha a közszolgálati alkalmazott fizetési kötelezettségét magánokiratban vállalta és a magánokiraton lévő aláírását hivatali főnöke hitelesítette. Az így módosított rendelkezés kiterjed azokra a biztosítási díjakra is, amelyeknek megfizetésére hitelezőjével szemben a közszolgálati alkalmazott abból a célból kötelezte magát, hogy a lakóháznak vagy lakásnak saját részére építése vagy megvétele végett vállalt kötelezettségét biztosítsa. (2) Az 1908: XLI. t. c. 6. §-ának (2) bekezdésében, valamint a jelen szakasz (1) bekezdésében foglalt rendelkezések a nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottak lakáspénzének (lakbérének) és a közszolgálati alkalmazottal (nyugdíjassal) együtt fizetési kötelezettséget vállalt házastársat megillető özvegyi lakáspénznek (lakbérnek) lekötésére és lefoglalására, valamint közszolgálati alkalmazott után nyugellátásban részesülő özvegy lakáspénzének (lakbérének) lekötésére és lefoglalására is kiterjednek. Nyugalomba helyezett közszolgálati alkalmazottnak illetőleg közszolgálati alkalmazott nyugellátásban részesülő özvegyének aláírását az ellátási -díjait számfejtő hivatal vagy az illetékes helyi hatóság hitelesíti. ' (3) A közszolgálati alkalmazott (nyugdíjas) által közokiratban vagy az (1) bekezdésben körülírt módon vállalt fizetési kötelezettségből eredő