Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-498
158 498. szám. *. Melléklet a 498. számú irományhoz. Indokolás a „kiadások apasztásáról, a szolgálati vagy munkabérviszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek megadóztatásáról és egyéb rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. Általános indokolás. Az előző években az állami bevételek alakulása lehetővé tette, hogy a közterheken ismételten enyhítsünk és ezzel is elősegítsük a közgazdaság megerősödését. Még az utolsó két év alatt is ebben az irányban számos, részben törvényhozási, részben rendeleti intézkedést léptettünk életbe. Ezen az úton tovább is haladhattunk volna, ha időközben a világgazdasági helyzetben lényeges változás nem állott volna be. A világgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása ugyanis természetszerűleg kihat Magyarországra is, mert a mai gazdasági viszonyok között egyetlen állam sem különülhet el annyira, hogy a többi államban mutatkozó jelenségek ne éreztessék hatásukat. E téren tehát nem elég egy állam polgárainak erőfeszítése és áldozatkészsége, hanem szükséges, hogy az összes érdekelt államok összefogjanak és közös erővel igyekezzenek a nehézségeket elhárítani. Kívánatos, hogy ezeknek a törekvéseknek sikere is legyen. Ettől függetlenül számolnunk kell azonban az adott helyzettel és arra kell törekednünk, hogy a nehézségeket saját eszközeinkkel és lehetőségeinkkel enyhítsük és ne engedjük a bajokat kimélyülni, mert ez a világgazdasági helyzet javulása esetén megnehezítené az újabb fellendülést. A gazdasági helyzet nehézségei elsősorban a mezőgazdasági termékek rjagy áresésében jelentkeztek, ami Magyarországot, mint olyan államot, amely legfontosabb mezőgazdasági termékekben állandóan kiviteli felesleggel bír, rendkívül súlyosan érintette. Ezért törekedtünk a gabonaértékesítés kérdésének intézményes rendezésével, a gabonajegy-rendszerrel és a kivitel fokozásával elsősorban a mezőgazdaságon segíteni. A mezőgazdaság helyzete azonban nálunk éppen azért, mert a lakosság nagyobb része őstermeléssel foglalkozik, kihat az iparra és a kereskedelemre is, amennyiben a mezőgazdaságból élők vásárló- és fogyasztóképességének csökkenése a fogyasztás csökkenésére vezet, ez pedig az üzemek kisebb foglalkoztatását és a
