Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.
Irományszámok - 1927-493
493. szám. 133 ződéshez teszi hasonlóvá és a méltányosság követelményeinek is az felel meg, hogy ilyen esetben az 1881 : XVII. t.-c. 22. §-a és 48. §-ának 2. pontja kerüljön alkalmazásra. Ezeket a szabályokat, valamint a kényszeregyességi eljárás megfelelő szabályait terjeszti ki a javaslat az energiaszolgáltatási szerződés esetére. A 41. §-hoz. A kizárólagossági joggal kapcsolatosan a fogyasztóterületek nemcsak az engedélyes érdekében, hanem az energiagazdálkodás általános szempontjaira figyelemmé 1 nyernek megállapítást (1. 10. §). Éppen ezért az egyes fogyasztónak idegen engedélyeshez való átcsatolása még az ilymódon fogyasztóját vesztő engedélyes hozzájárulása esetében is csak a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával történhetik meg. De viszont az engedélyes beleegyezése nem szükséges az ilyen átkapcsoláshoz, ha valamely új nagyfogyasztót az engedélyes nem képes eHátni és a kereskedelemügyi miniszter az ily átkapcsolást helyénvalónak látja. Az említett esetekbén saját használatú villamosmű is lehet az, amely az áramszol-, gáltatásra kötelezettséget vállal. i VII. fejezet. A villamosművek együttműködése. Csatlakozás és kisegítés. : -.:,:: A 42.—45. §-okhoz. Ebben a fejezetben nyer rendezést a villamosművek együttműködésének és csa-tlakozásának az energiagazdálkodás szerves kiépítése szem-, pontjából nagyjelentőségű kérdése. A gazdasági életnek a racionalizálás irányában megnyilvánuló törekvései a villamos energiagazdálkodás terén ölthetnek legkönnyebben testet, feltéve, hogy erre jogalapot teremtünk. Erre azért van szükség, mert a villamosítás terén ebben az irányban — ellentétben a szabad ver-,, senyben mérkőző gazdasági ágakkal —• a verseny, mint kényszerítő tényező, a kizárólagosságig jog folytán nem érvényesül. A modern villamos energiagazdálkodás egyik alapelve, hogy az energiát nagy : gépegységekkel gazdaságosan dolgozó telepeken kell egységes áramnemben fejleszteni (koncentráció) és a további elosztás céljából távvezetéken nagyfeszültségen, a fogyasztás súlypontjaiba vezetni. Ezeket a nagy teljesítőképességű telepeket az egyes.országok természeti adottságához képest a vízierőkre avagy, nálunk —általános széngazdasági helyzetünkből folyóan — főképpen a szénbányák közelében, a silányabb minőségű szenek vagy szénhulladékok felhasználására kell alapítani, már csak azért is, hogy a jobb minőségű s apró energiatelepeken rossz gazdaságossággal felhasznált hazai szenek a közellátás ama területe számára mentessenek meg, amely ma az ország kereskedelmi és fizetőmérlegét erősen terhelő importált tüzeloszereknek legnagyobb fogyasztója (háztartási fogyasztás). Á villamos energiagazdálkodás másik fontos elve a villamosművek együttműködését (a kooperációt) kívánja, ami a különböző természetű fogyasztók (világítás, ipari, vontatási, mezőgazdasági stb.) összefogása és a géptartalékok jôbb kihasználása révén egyrészt a gazdaságosságot szolgálja, másrészt a kölcsönöskisegítés lehetőségével fokozott biztosságot nyújt. A koncentráció a háborút követő időkben számos kisebb telepnek nagy telepekhez való önkéntes csatlakozása révén Magyarországon is jelentős lépésekbenii haladt előre, az ország tüzelősz er ellátásának helyzete azonban a maga gazdasági konzekvenciáival olyan, hogy ennek a fejlődési folyamainak ütemét éppen a töri vény útján lehetőleg meg kell gyorsítani. , . i Az, együttműködés (kooperáció) terén azonban beavatkozás nélkül annál kevésbbé lehet, jelentékenyebb fejlődésre számítani, mert az engedélyes, fogyasztóterületének a kizárólagossági joggal biztosított és egyébként helyénvaló védettsége•-•;.
