Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-493

493. szám. 109 öt évnél nem hosszabb, meghatározott időre, öt évet meghaladó időre szóló engedély esetében az ötévenkinti felmondási jog kikötésével adhatnak. (3) Nem lehet engedélyt adni, ha a kivezetni kívánt villamos energia a belföldön felmerülő szükséglet kielégítésére szükséges, vagy ha a bevezetni kívánt energia olyan szükséglet kielégítésére szolgálna, amely belföldön fejlesztett villamos energiával is megfelelően kielégíthető. XII. fejezet. A villamos energiagazdálkodás külön eszközei és szervei. 58. §. (1) A kereskedelemügyi miniszter a bírságpénzekből {64. §), valamint az állami költségvetés keretében évenkint megállapítandó hozzájárulásból Országos Energiagazdasági Alapot létesít. Ez az Alap az ország energiaellátásának fejlesztésére szolgál. Az Alapból villamos energiával el nem látott területek energiaszükségletének ellátására alakuló vállalatok részére kölcsönt lehet nyújtani vagy annak terhére ily vállalat létesítésében részvényjegyzés, üzletrész jegyzés útján vagy más alkalmas módon részt lehet venni. (2) Az Alapnak és jövedelmének az előbbi bekezdés értelmében való felhasználása felől a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik. Az Alap bevételeiről, kiadásairól és felhasználásáról a kereskedelemügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint jelentést tesz. 59. - §. (1) A jelen törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben véleményadás céljából szakférfiakból Országos Energiagazdasági Tanácsot kell felállítani. (2) A Tanács elnökből, alelnökből és tizenkét kinevezett tagból áll. Elnökét és alelnökét a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, a tizenkét tagot az energiagazdasági szakkérdésekkel és villamossági ügyekkel foglalkozó szakférfiak sorából a kereskedelemügyi miniszter né* vezi ki. (3) Az elnök, az alelnök és ä tagok kinevezése három évre szól, de újabb három-három évre ismételten is meghosszabbítható. Az elnök, az alelnök és a tagok e működésükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A Tanács kinevezett tagjai a kinevezés elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Tanács működésében részt vesznek. (4) A Tanácsba valamennyi -tárca állandó képviselőt küld ki. A tárcaképviselőknek a Tanács üléseiben csupán tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincsen. (5) A Tanács szervezetét egyebekben a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. Nagyobb jelentőségű ügyekben, ha ezek természete ezt különösen megköveteli, a kereskedelemügyi miniszter előadót jelölhet ki. Ügyrendjét a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával a Tanács maga állapítja meg. 60. §. (1) Az e törvény 39. §-ának (3), 43. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 45. §-ában és 49. §-ának (3) bekezdésében említett jogviták eldöntésére alakuló bíróság elnökből és négy tagból álló tanácsban határoz. A tanácsba mindegyik fél két-két tagot jelöl ki, ezek között legalább egyet-egyet a kereskedelemügyi miniszter által kinevezett harmincöt tagú állandó bírói testület mérnöki képesítésű tagjai közül. A tanács elnökét az állandó bírói testület elnöke jelöli ki e testület jogi kénesítésű tagjai közül. (2) Amennyiben az 1911 : I. törvénycikknek a választott bíróságról szóló rendelkezései értelmében a fél helyett a választott bírót a rendes bíróságnak kellene kijelölni, a kijelölést a jelen § rendelkezéseinek megfelelően a budapesti királyi törvényszék elnöke foganatosítja. (3) A bíróság az eléje utalt ármegállapítás! kérdésekben az energiaszolgáltatás önköltségeinek figyelembevételével és a 39. § esetében annak szem