Felsőházi irományok, 1927. XIV. kötet • 474-544. sz.

Irományszámok - 1927-493

98 40â. száni. eltávolítani és az előbbi állapotot visszaállítani. Vita esetében az érde« kelt felek meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter dönt. A kereskedelemügyi miniszter * döntése után igényét bármelyik fél a rendes bíróság előtt érvényesítheti. 28. §. (i) A vezetékjog ingyenes, az engedélyes azonban kártérítéssel tartozik a vezetékjog gyakorlásából, a vezetékek megépítéséből, karbantartásából, megváltoztatásából, eltávolításából, valamint üzembentartásából az ingatlan tulajdonosára vagy birtokosára háruló minden kárért, ideértve azt a kárt is, amely a 25. § (*) bekezdésében említett határidő meghosszabbításából vagy elmulasztásából ered. (2) A kereskedelemügyi miniszter — a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlanok tekintetében a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve — rendelettel állapítja meg a vezetékek megépítéséért és a* leggyakrabban előforduló egyéb munkálatokért járó kártérítésnek azt a mértékét, amelyet kár bizonyítása nélkül lehet követelni. (3) Az e szakaszon alapuló kártérítési igény attól a naptól számított egy év alatt évül el, amelyen a károsult a kárról tudomást szerzett. (*) Az engedélyes az ingatlan tulajdonosával vagy birtokosával a kártérítés tekintetében az előbbi bekezdésektől eltérően is megállapodhatik. Ily megállapodással a vezetékjog gyakorlásával rendszerint nem járó rendkívüli károkért való felelősséget kizárni vagy az előbbi bekezdésben meghatározott elévülési időt megrövidíteni nem lehet. 29. §. (1) Saját használatú villamosmű létesítése vagy kibővítése végett kisajátítási jogot — ideértve az építményi jog és a használati szolgalom alapítását is — csak annyiban lehet engedélyezni, amennyiben annak a vállalatnak a javára, amely az ily villamosművet létesíteni kívánja, a fennálló jogszabályok értelmében kisajátításnak helye van. (2) Az ily villamosúm javára engedélyezett vezetékjog a 24. § (2) bekezdésének 2. pontjában említett jogosítványra nem terjedhet ki. V. fejezet A villamosművek üzemének fenntartása, 30. §. (i) Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését csak az láthatja el, akinek a kereskedelemügyi miniszter által előírt szakképzettsége van. (2) Ha az engedélyesnek a megkívánt szakképzettsége nincs meg, vagy a mű műszaki vezetését nem kívánja személyesen ellátni, köteles szakképzett üzemvezetőt alkalmazni. (3) Üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyonjogi felelősségét az üzem vezetése tekintetében fennálló kötelezettségek megszegésóért, még akkor sem, ha az üzemvezető személyének megválasztásában, a felügyelet gyakorlásában, utasítások adásában és a tennivalók teljesítéséhez szükséges eszközök nyújtásában a kellő gondosságot kifejtette. Ez a felelősség az e törvény alapján kiszabott bírságokra, valamint az üzemvezetés körében elkövetett cselekményeknek vagy mulasztásoknak e törvényben meghatározott jogkövetkezményeire is kiterjed, a büntetőjogi felelősségre azonban egyébként az erre vonatkozó jogszabályok irányadók. 31. §. (1) Közhasználatú villamosművekben az üzem folytatásával járó azokra a munkákra, amelyek végzéséhez a kereskedelemügyi miniszter bizonyos szakismeretek igazolását szabja meg, a megfelelő szakismeretekkel rendelkező egyéneket kell alkalmazni. (2) Közhasználatú villamosműben külföldi állampolgárt csak akkor lehet alkalmazni, ha a külföldi állampolgár által vállalt munkakör ellátására alkalmas magyar állampolgár