Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.
Irományszámok - 1927-430
430. szám. 171 A javasolt §. rendszeréből következik, hogy a Bp. 533. §-ának az a szabálya, mely szerint a büntetőparancsnak magában kell foglalnia — egyebek közt — a bizonyító adatok felsorolását is, csak azt jelenti immár, hogy az ily adatokat abban az esetben kell felsorolni, ha a bíróságnak rendelkezésére állanak. Ennek külön kimondása felesleges s ezért a javaslat mellőzi. A bíróság a büntetés feltételes felfüggesztését már a büntetőparancsban is kimondhatja, sőt a javasolt §. alapján csekély jelentőségű becsületsértés vagy más efféle bűncselekmény esetében még a megbüntetést is mellőzheti és az eljárást végzéssel megszüntetheti. Az ily bűnügyek kevesbedése nemcsak a bírói munka csökkentésével, hanem az igazságszolgáltatás komolyságának emelésével is fog járni, ami már csak azért is kívánatos, hogy a bíróság a valóban komoly ügyekkel annál alaposabban foglalkozhassak anélkül, hogy ez túlterhelésre vagy az eljárás elhúzódására vezetne. A 111. §-hoz. Az 1928. évi X. t.-c. 30. §-a a kir. törvényszék, mint egyesbíróság hatáskörébe tartozó bűnügyek nagyrészére az egyfokú perorvoslat rendszerét állapítja meg, indokolatlan lenne tehát az általában kisebb jelentőségű járásbírósági ügyekben továbbra is meghagyni a kétfokú perorvoslatot. Ezért a javaslat a kir. törvényszéknek, mint fellebbviteli bíróságnak, ítélete ellen csak a jogegység érdekében enged perorvoslatot (Bp. 441. §.). 112. §-hoz. A helyreigazító-nyilatkozat közzétételének elmulasztása miatt az 1914 : XIV. t.-c. 21. §-a alapján folyamatba tehető eljárásban ezidőszerint nincs kötelező ügyvédi képviselet. Minthogy az ily panasz megszerkesztése helyesen rendszerint csak jogi szaktudás mellett lehetséges, a bíróságnak alaptalan panaszoktól megkímélése érdekében, de egyúttal a panaszlott szerkesztő kímélése érdekében is célszerű, hogy az ily eljárásban a panaszost ügyvéd képviselje. A szegénységi jogot ezen a téren is kellő érvényesüléshez juttatja a javaslat. A 113. §-hoz. A rövidtartamú szabadságvesztés-büntetés káros hatásai közismertek. Ezeknek a hátrányoknak elkerülésére egyik igen alkalmas mód a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése. Ennek az intézménynek alkalmazási köre azonban igen szűkre van szabva az HH)8 : XXXVI. törvénycikkben. Az eddigi tapasztalat alapján meg lehet állapítani, hogy a bíróság nem megy túlzásba a feltételes felfüggesztés alkalmazásában. így már magának az intézménynek alapgondolatával is megegyezik, ha alkalmazásának lehetőségét a törvényhozás kiterjeszti. A jelen javaslat keretében azonban ennek a kiterjesztésnek eljárási jelentősége is van, amennyiben nemcsak a büntetés végrehajtásával járó és jórészt az államkincstárt terhelő költségek megtakarítását teszi lehetségessé, hanem egyúttal a bírói munkát is előreláthatólag gyakran fogja csökkenteni, amennyiben szaporítani fogja az elsőfokon jogerősen befejezett bűnügyek számát is, úgyhogy perorvoslatra nem fog sor kerülni. így az eljárás gyorsítására is hatással lesz a feltételes felfüggesztés kiterjesztése. Ezekből a megfontolásokból kiindulva a javaslat még a büntetőtörvények általános revíziója előtt továbbfejleszti ezt a jogintézményt és egyfelől három hónapban szabja meg a felfüggeszthető fogházbüntetés legmagasabb tartamát az eddigi egy hónap helyett, másfelől pedig azt is lehetővé teszi, hogy felfüggesztésnek olyankor is legyen helye, ha a bűncselekmény a törvény értelmében bűntett és csak a Btk. 92. §-ának alkalmazásával minősül a Btk. 20. §-ához képest vétséggé. Lehetnek ugyanis esetek, amikor az ilyen büntetés végrehajtása is nagyobb kárral járna, mint a végrehajtás elmaradása. 22 #
