Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

124 430. szám. miniszter a pénzügyminiszterrel egyet­értve rendelettel állapítja meg. A jó­léti hozzájárulás a meghatalmazásokra megszabott okirati illeték egynegyed részénél nagyobb összegben nem álla­pítható meg. 143. §. Ahol valamely törvényben vagy más jogszabályban az ezzel a tör­vénnyel módosított vagy kiegészített törvényes rendelkezésre van hivatko­zás, ehelyett a jelen törvénnyel módo­sított vagy kiegészített rendelkezést kell érteni. 144. §. E törvénynek rendelkezései nem érintik a polgári eljárás és az igaz­ságügyi szervezet módosításáról szóló 1925 : VIII. t.-c. 55. és 59. §-ában meg­jelölt összegeknek rendelettel megvál­toztatására és az ezzel kapcsolatos ren­delkezések megállapítására vonatkozó­lag foglalt felhatalmazás hatályát. A felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt (37. §.) akir. ítélőtáblának és a kir. törvényszéknek mint felleb­bezési bíróságnak ítéletére vonatko­zóan eltérően is lehet megállapítani. Az igazságügyminiszter az e törvény alapján kibocsátott rendeleteit a szük­séghez képest kiegészítheti, módosít­hatja és hatályon kívül helyezheti. Az ebben a törvényben foglalt érték­határokat az igazságügyminiszter ren­delettel leszállíthatja és a törvényben meghatározott mértékig újból felemel­heti. A törvény kihirdetésétől számított 5 év eltelte után az igazságügyminiszter az értékhatárokat rendelettel nem mó­dosíthatja. 145. §. Az igazságügy miniszter a polgári peres eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. tör­vénycikkben, a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról Budapest, 1930. évi június hó 25-én. szóló 1925 : VIII. törvénycikknek a peres eljárási rendelkezéseket tartal­mazó 1. címében, továbbá a törvény­kezés egyszerűsítéséről szóló ebben a törvényben, valamint az ezeket módo­sító és kiegészítő, törvényes felhatal­mazás alapján kibocsátott rendeletek­ben foglalt szabályait egységes szerke­zetbe foglalhatja össze, úgyhogy az a jogszabályokat csupán hatályban levő tartalmukkal tüntesse fel. Az egységes szerkezet kibocsátása előtt a kir. Kúria teljes ülésben határoz a felett, hogy az megfelel-e a törvényes rendelkezéseknek. Az egységes szerkeze­tet az országgyűlésnek be kell mutatni. Az 1912 : LIV. t.-c. 104. §-ának utolsó bekezdése alapján a végrehajtási el­járás szabályairól készítendő egységes szerkezetre is az előbbi bekezdések nyernek alkalmazást. 146, §. Ha a jelzálogjoggal terhelt ingatlan elárvereztetése esetében becs­értékül és kikiáltási árul törvény értel­mében a hitelező intézet által alap­szabályszerűen megállapított érték szol­gál, az egyes jelzálogtárgyak tekinte­tében ily módon megállapított értékek aránya irányadó az intézet javára be­kebelezett egyetemleges jelzálogjog ter­hének a többi telekkönyvi érdekeltek egymásközötti viszonyában való meg­oszlására (1927 : XXXV. t.-c. 57. §•) is. 147. §. E törvény életbelépésének napját az igazságügy miniszter rende­lettel állapítja meg. Az igazságügyminiszter a törvény egyes rendelkezéseit külön is életbe­léptetheti. Az e törvény következtében szüksé­ges átmeneti, valamint a törvény vég­rehajtására vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel álla­pítja meg. Urbaníc8 Kálmán s. k., a képviselőház jegyzője.

Next

/
Thumbnails
Contents