Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

122 430. szám. amely bíróság mellé van rendelve az a kir. ügyészség, amelynek tagja volt. 132. §. A váltótörvény (1876 : XXVII. t.-c.) 98. §a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Váltóóvást közjegyző vagy járásbíróság vehet fel. Közjegyző csak székhelyén, továbbá a székhelyén levő járásbíróság területén vehet fel óvást. Főnökének vagyoni felelőssége mellett a közjegyzőt köz jegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt helyettesítheti. Az olyan járásbíróság, amelynek székhelye közjegyzői székhely, óvást csak azokban az esetekben vegyen fel, amelyekben az erre vonatkozó törvények szerint közjegyző helyett eljárhat. övást nemcsak a járásbíróság bírája, hanem fogalmazó személyzetének tagja is felvehet. 133. §. Az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-át a következő rendelkezések egészítik ki: Ha az idézés a kisajátítási összeírásban megnevezett valamelyik tulajdonos részére vagy valamelyik telekkönyvileg egyébként érdekelt fél részére akár azért, mert meghalt, « akár pedig bármi más okból nem kézbesíthető — elhalálozás esetében az illetőnek az örökösei részére, — a kézbesíthetetlenség egyéb eseteiben pedig magának az illetőnek részére ügygondnokul ki kell rendelni az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-ának 1. bekezdése értelmében a távollevők vagy ismeretlen tartózkodásúak számára hivatalból kinevezett gondnokot. Az ekként kirendelt ügygondnok a kártalanítási eljárás további folyamán mindaddig képviseli az illető felet, illetőleg annak örököseit, míg az illető fél vagy kellően igazolt örököse nem jelentkezik és az eljárásba be nem lép. Azokat, akiknek képviseletére az 1. bekezdés értelmében ügygondnokot rendeltek, erről utolsó ismert lakáscímükre postán küldött ajánlott levélben kell értesíteni ; ezt az értesítést a postára adást követő második napon kézbesítettnek kell tekinteni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha nem az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-a szerint kibocsátott idézést, hanem a kártalanítási eljárás további folyamán hozott valamely végzést vagy az 55. §. szerint hozott érdemleges kártalanítási határozatot nem lehet kézbesíteni. 134. §. Az örökösödési eljárásról szóló 1894 : XVI. t.-c. 75. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Telekkönyvezett ingatlanról rendelkező hagyatékátadó végzést (hagyatéki bizonyítványt) jogerőre emelkedése után át kell tenni a telekkönyvi hatósághoz s amennyiben az áttételig az öröklési illeték kiszabásáról a bíróság értesítést nem kap, a telekkönyvben az öröklési illeték rangsorát fel kell jegyezni. A vagyonátruházási illetékről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 65. §-ának 2. bekezdése hatályát veszti. Az 1920 : XXXIV. t.-c. 23. §-ának 4. bekezdésében a bejegyzés rangsora alatt — ha rangsorfeljegyzés történt — a feljegyzés ranghelyét kell érteni. 135. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 12. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : A felperes köteles a keresetlevélnek mellékleteivel felszerelt bélyegmentes példányát a telekkönyvi hatóság irattára részére csatolni. 136. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 20. §-át a következő rendelkezések egészítik ki: Ha a bíróságnak abban a kérdésben kell határoznia, hogy valakit elmegyógyintézetbe vagy kórházi elmebetegosztályba fel lehet-e venni vagy onnan el kell-e bocsátani, az eljárásnak költsége felől a Pp. rendelkezéseinek és a betegápolási költségek viselésére vonatkozó szabályoknak megfelelő alkalmazásával hoz marasztaló határozatot. A népjóléti miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja azt, hogy mennyiben jár díjazás az elmegyógyintézeti vagy közkórházi vezetőnek vagy orvosnak, akit a bíróság az e §. alá eső eljárásban annál