Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 105 A végrehajtható kiadmány első pél­dányának elkészítéséért és megszerzé­séért annyi ügyvédi munkadíj jár, mint a végrehajtási kérvény első pél­dányáért, további példányaiért annyi, mint a végrehajtási kérvény további példányaiért. Ezt a költséget felszámí­tás nélkül is meg kell állapítani. A végrehajtható kiadmányokat, ha lehet, nyomban ki kell adni annak, aki kérte. Ha ez nem lehetséges és a záradékolt kiadmányokért postára adá­suk előtt nem jelentkeztek, a kiadmá­nyokat hivatalból portóköteles levél­ben bérmentesítés nélkül a végrehaj­tató ügyvédjének vagy a végrehaj tató­nak a címére postára kell adni. A ki­admány közvetlen átadása esetében az átvevőnek szükség esetében igazolnia kell, hogy ő a végrehajtató vagy hogy „ a végrehajtató helyett a kiadmányok átvételére jogosult. A végrehajtható kiadmányra egye­bekben, különösen a végrehajtást szen­vedő részére való kézbesítésére a végre­hajtást elrendelő végzésre vonatkozó szabályok megfelelően állanak. Fel­folyamodással is ugyanazok szerint a szabályok szerint lehet a végrehajtás­nak végrehajtható kiadmány alakjá­ban történt elrendelése ellen élni, mint a végrehajtást elrendelő végzés ellen. Végrehajtásnak ingatlanra foganato­sítása végrehajtható kiadmány alap­ján nem bírósági megkeresésre, hanem a végrehajtató kérelmére történik. Eb­ben az esetben a telekkönyvi hatóság­hoz intézett kérvényhez két — ha pedig több végrehajtást szenvedő ellen kell a telekkönyvi hatóságnak a végre­hajtást foganatosítania : megfelelően több — kiadmánypéldányt kell csa­tolni ; egy példányt a telekkönyvi ha­tóság tart meg, egy-egy példányt pedig minden végrehajtást szenvedőnek a végrehajtás foganatosítása tárgyában hozott végzéssel együtt kézbesíttet. A végrehajtható kiadmányok meg­tagadása esetében a végrehajtató a bí­róságnál előterjesztéssel élhet. Felsőházi iromány. 1927—1932. XIII. kötet. 64. §. Az ügyvédi vagy közjegyző­kamarának bírói úton végrehajtható okirata (tartozási kimutatása) alapján a végrehajtást a kamara rendeli el végrehajtható kiadmány alakjában. A kiküldött az ilyen kiadmány alap­ján a végrehajtást bírói intézkedés nél­kül foganatosítja. Azon az alapon azon­ban, hogy a határozat alapján bírói végrehajtásnak nincs helye, a végre­hajtás elrendelésének hatályon kívül helyezését lehet kérni annál a járás­bíróságnál, amelynek területén a végre­hajtást először foganatosították. A ké­relemnek halasztó hatálya nincs, és a bíróság a kamarának és ha más a hi­telező : ennek is meghallgatása után határoz. 65. §. A huszonöt pengőt meg nem haladó követelések tekintetében in­gókra a végrehajtást a községi elöl­járóság foganatosítja a közadók be­hajtásának szabályai szerint. A vég­rehajtató kérelmére ezekben az ese­tekben is bírói kiküldöttet kell ki­rendelni, azonban a végrehajtás foga­natosítása körül felmerült költségek­ből a végrehajtást szenvedőt csak a bélyegköltség terheli. 66. §. Az 1881 : LX. t.-c. 48. §-a a következő rendelkezésekkel bővül : A végrehajtást szenvedő birlalatában levő ingóságot nem lehet lefoglalni, ha a körülményekből minden bizonyítás nél­kül is kétségtelenül meg lehet állapí­tani, hogy az nem a végrehajtást szen­vedő tulajdona. Nem lehet ehhez ké­pest lefoglalni a közkönyvtárba vagy közgyűjteménybe tartozó könyvet, ké­pet, műtárgyat, metszetet, fényképet, folyóiratot vagy egyéb tárgyat, ha az a közkönyvtár vagy közgyűjtemény tulajdonát feltüntető bélyegzővel vagy más jellel van ellátva. 67. §. Az 1881 : LX. t.-c. 69. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a végrehajtató távollétében le­folytatott foglalási eljárás során a vég­rehajtást szenvedő vagy más kifizeti a követelést és járulékait, valamint a pénz postai küldésével járó költséget is: 14

Next

/
Thumbnails
Contents