Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
74 392. szám. felügyeletet fog gyakorolni a székesfőváros egész közigazgatása és gazdálkodása felett. Az intéző tanács fogja megválasztani — a polgármestereken, alpolgármestereken, az árvaszéki elnökön, t. főügyészen és a t. főorvoson kívül — azokat a főtisztviselőket, akiknek alkalmaztatása választáshoz lesz kötve. Hatáskörébe fog tartozni a székesfőváros kezelése, vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása ; az 500.000 P értéket meg nem haladó jogügyletek ; a kisebb jelentőségű városszabályozási ügyek ; ezenkívül még mindazok az ügyek, amelyek a vidéki törvényhatóságokban a kisgyűlés hatáskörébe vannak utalva. Az intézőtanács fogja választani az üzemi bizottságoknak 6—6 tagját, a részvénytársasági . alapon álló üzemeknek közgyűlésére, igazgatóságába és felügyelőbizottságába kiküldötteket küld, amely jognak révén fokozottabb befolyást nyer az üzemi ügyek intézésébe és azokról állandóan tájékoztatva lesz. A székesfőváros élén ezentúl is a főpolgármester fog állani. Az eddigi jogállapot szerint a főpolgármestert a főispánokéhoz hasonló jogkör illette meg, a nélkül, hogy figyelembe vették volna azt az eltérést, ami a főpolgármester és a főispáni állás között van. Amíg a főispánt az államfő nevezi ki és mentheti fel bármikor állásától, addig a főpolgármestert az államfő által kijelölt 3 személy közül maga a székesfőváros törvényhatósági bizottsága választja. Ez a választás szorosabb köteléket teremt a főpolgármester és a székesfőváros között, mint aminő a főispán és a vidéki törvényhatóságok között fennáll. A főpolgármester személyének kiválasztása ugyanis nem kizárólag az államfőtől, hanem részben a székesfőváros elhatározásától is függ és meghatározott időre szól, amely idő alatt a főpolgármestert állásától felmenteni nem is lehet. Kettős hivatása volt a székesfőváros élén. Egyfelől bizalmi embere volt a kormánynak, másfelől — mint a székesfőváros választottjának — önként érthetőleg az is kötelessége volt, hogy a székesfőváros érdekeit a kormánynál támogassa. Ez a törvényjavaslat a főpolgármester eddigi jogállásán nem változtat, de levonja annak okszerű következményeit. Ennek megfelelőleg a főpolgármesternek reprezentatív hatáskört ad, amennyiben kimondja, hogy mint a közgyűlés elnöke, képviseli a törvényhatósági bizottságot olyan esetekben, amelyekben nem közigazgatási hatáskörbe vágó eljárásról, vagy vagyonjogi természetű ügyekről van szó. Egyéb ügyekben a polgármester marad továbbra is a székesfőváros képviselője. Ez a rendelkezés véget vet annak a félreértésekre alkalmat adó visszás helyzetnek, amelyben eddig a főpolgármester a reprezentáció szempontjából volt és olyan képviseleti hatáskört biztosít részére, amely összhangban fog állani egyfelől a székesfőváros közgyűlése által történt megválasztatás tényével, másfelől pedig az állás tekintélyével. Elnöke lesz továbbra is a főpolgármester a törvényhatósági bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak, a tisztviselők és örökös tagok jelölésére alakított kijelölő választmánynak, és az új intézőtanácsnak is, amelybe 6 tagot ő nevez ki a végből, hogy az intézőtanács összeállítására közérdekből befolyása lehessen. A főpolgármester fogja kinevezni az igazoló választmány elnökét, a kijelölő választmány 3 tagját és az üzemi bizottságok 1—1 tagját. A főpolgármester fogja kinevezni a fogalmazószemélyzet legalsó fizetési osztályába tartozó tisztviselőket, a tiszti és kerületi orvosokat, állatorvosokat, a számvevőségi tisztviselőket és a műszaki tisztviselők egy részét. A főiskolai képesítésű ideiglenes hivatalnokokat pedig a polgármester az ő hozzájárulásával nevezheti csak ki. Széleskörű felügyeletet fog gyakorolni a törvényhatósági közigazgatás egész menetére és a székesfőváros gazdálkodására. Beható ellenőrzési jogot nyer valamennyi törvényhatósági szerv eljárására, valamint a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek és üzemeinek működésére még akkor is, ha ezek külön jogi személyek. Mindezeknek ügyvitelét és vagyonkezelését bármikor megvizsgálhatja, a vizsgálathoz az érdekelt
