Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

66 392, szám. (mm) 1874-ben 13,219.000,1928-ban 71,136.090.; elszállítás (mm) 1874-ben 6,047.000 1928-ban 18,565.536. Közúti vasutak személyforgalma 1874-ben 8,864.733, 1928-ban 331,669.313. Iskolák száma 1874-ben 161, 1928-ban 740. Tanerők száma 1874-ben 1.010, 1928-ban 8.786. Tanulók száma 1874-ben 44.601, 1928-ban 162.429. Betegforgalom a községi kórházakban 1874-ben 19.550, 1928-ban 80.757. Ápolási napok száma a községi kórházakban 1874-ben 453.347, 1928-ban 2,307.772. Ilyen ütemű fejlődés mellett a mostani rendezetlen állapotot már tovább túrni nem lehet és így — a közigazgatás rendjeért való felelősségemnél fogva — kötelességemnek tartottam, hogy elkészítsem a „Budapest székesfőváros közigazgatásáról" szóló törvényjavaslatot, amelyet van szerencsém a tisztelt Képviselőház elé terjeszteni. * $ * A törvényjavaslat öt részre oszlik. Az „Általános rendelkezések" címet viselő első rész kimondja, hogy a székesfőváros önálló törvényhatóság, amelynek hatósági jogköre a területén levő minden személyre és vagyonra kiterjed, kivéve a katonai szolgálatban állóknak szolgálati viszonyból eredő ügyeit, az államfő és a katonaság épületeit, továbbá a külföldi államok itteni képviselőit. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a székesfőváros területének megváltoztatása csak törvény útján történhetik. Egyúttal csatolja a székesfővároshoz Budakeszi község területének azt a részét, amelyen a székesfőváros ingatlana fekszik. Ugyanebben a részben van megállapítva a székesfőváros címere és színei. Itt vannak felsorolva a székesfővárosi hatóságok is. A második rész a székesfőváros önkormányzati közigazgatásának szervezetéről szól. Az itt megállapított rendelkezések szerint a főpolgármestert ezentúl is a közgyűlés fogja választani az államfő által kijelöltek közül. Illetményeit az állami költségvetésben kell megállapítani. Képviseleti átalányt a székesfőváros ad részére. Részletesen van itt szabályozva a főpolgármester hatásköre. Átalakítja a törvényjavaslat a törvényhatósági bizottságot, amelynek eddigi létszáma (250) is túlhaladta a világvárosok nagy részében megállapított taglétszámot. % A tagok összes száma jövőre 220 lesz. A törvényhatósági választójog terén a törvényjavaslat nem hoz változást. A választókerületek a közigazgatási kerületekkel azonosak. A közigazgatási kerületek száma azonban 10-ről 14-re emelkedik, mert a törvényjavaslat a nehezen adminisztrálható nagyobb kerületek kettéosztásával négy új közigazgatási kerületet létesít. A szavazás arányos képviseleti rendszer szerint, titkosan szavazólapokkal, szavazókörökben történik, amelyeket a polgármester állapít meg. A lajstromok ajánlásához 1.000 választó szükséges. A választás 6 évenként történik és ellene az igazoló választmánynál felszólalással, a választmány határozata ellen pedig bírósági panasszal lehet élni. Az örökös tagokat a kijelölő választmány előterjesztése alapján választják. Részletesen szabályozza a törvényjavaslat a törvényhatósági bizottsági tagságból kizáró okokat és mindazokra nézve, akik a székesfővárossal, intézeteivel, közintézményeivel, közműveivel és üzemeivel olyan összeköttetésben állnak, amely a székesfőváros és közöttük függő viszonyt teremt, kimondja azt, hogy nem lehetnek a törvényhatósági bizottságnak tagjai. Szigorúan szabályozza a törvényjavaslat az összeférhetetlenséget is. Aki a székesfőváros főpolgármesterénél, bármely közegénél, intézeténél, intézményénél, közművénél, vagy üzeménél, akár a saját, akár a más nevében és érdekében bármilyen előnyért vagy ellenszolgáltatásért eljár, az összeférhetetlen helyzetbe kerül. De az ellenszolgáltatás nélkül történt közbenjárás is összeférhetetlenséget teremt, ha építések megszerzésére, ingó vagy ingatlan javaknak forgalmára, megrendelésre, szállítá-