Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám. 105 járulékoknak — az intézetek, intézmények és közművek használatáért pedig díjaknak szedésére vonatkozó rendelkezések a mai jogállapotnak megfelelnek és külön indokolásra nem szorulnak. A 87. §-hoz. A községi üzemek jogviszonyai eddig külön törvényben nem voltak szabályozva. Tekintettel arra, hogy a kormány a közel jövőben a közüzemek kérdését törvényhozási úton részletesen fogja szabályozni, a javaslatban csak olyan részletek szabályozására szorítkoztam, amelyeknek szabályozása el nem odázható. Az üzemekre vonatkozóan felvett rendelkezések csupán olyan keretek, amelyekkel egyáltalán nem kívánok a létesítendő közüzemi törvény rendelkezéseinek elébe vágni. Az üzemek vagyonának egyenként és a székesfőváros többi vagyonától elkülönített kezelését az üzemi gazdálkodás különleges természete indokolja. E nélkül az üzem pénzügyi gazdálkodásának eredménye, jövedelmezősége sem volna elbírálható. A javaslat szerint az üzemek kezelésénél a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell eljárni. Ez a rendelkezés az üzemvitelben a szabadabb mozgást, az ügyletek egyszerű és gyors elintézését kívánja biztosítani. Gondoskodik a javaslat, hogy az egyes üzemek a székesfővárostól kapott beruházási és forgótőkéket, úgyszintén bármilyen szolgáltatást a megfelelő kamattal visszafizessék. A törvényhatósági bizottságnak erre vonatkozó eltérő rendelkezése csak kellően indokolt esetben foglalhat helyet. Ez a rendelkezés egyúttal orvosolni kívánja az ipar részéről a községi vállalatokkal szemben hangoztatott panaszt, hogy a községi üzemek a magánipari tevékenységgel szemben a községi ingyenes támogatások révén kedvezőbb helyzetben vannak. Gondoskodik továbbá a javaslat az üzemekbe befektetett beruházások szükségszerű megújításáról, nehogy e részben a székesfővárost károsodás érje. A székesfőváros vagyoni érdekeit kívánja biztosítani az a rendelkezés, hogy üzemet, vagy vállalatot magánosokkal közösen csak a felénél nagyobb érdekeltségének biztosítása mellett létesíthet és tarthat fenn és már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. A javaslat szerint részvénytársaság alakjában ezután csak olyan üzemet lehet vezetni, amelynek a székesfőváros nem egyedüli tulajdonosa. E szabály alól kivételt a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg engedélyezhet. Tapasztalat szerint ugyanis a községi üzemeket részvénytársasági forma nélkül is éppen olyan jól el lehet vezetni, s az ily alakban vezetett üzemeknél sokkal megfelelőbben érvényesül az önkormányzat rendelkezési, felügyeleti és ellenőrzési jogköre. A 88. §-hoz. Ennek a szakasznak az értelmében az üzemek kezelését és szervezetét a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. Ez a rendelkezés a székesfővárosi önkormányzati jogköréből természetszerűen következik és ezért indokolásra nem szorul. A 89. §-hoz. Ez a szakasz az üzemi igazgatóság szervezetét, összeférhetetlenségét, felelősségót, újraalakítását állapítja meg. Elvként kimondja, hogy a nagy üzemeket külön-külön lehet kezelni — a rokoncélú és hasonló természetű üzemeket azonban lehetőleg egy üzemi igazgatóság alá kell rendelni. Ugyanis több hasonló rendeltetésű üzemnek egy igazgatóság alá helyezésével nemcsak a személyi járandóságoknál, hanem a dologi kiadásoknál (felszerelések, anyagbeszerzések, stb.) is jelentékeny megtakarításokat lehet elérni és a mellett az üzemvezetésben a tervszerűség, egyöntetűség jobban érvényesíthető és az alkalmazottak munkabeosztása is előnyösebben történhetik. Az üzem igazgatóságának összeállításánál Felsőházi iromány. 1927—1932. XII. kötet. 14