Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám. 91 alatt áll. Ez a rendelkezés lényegében megegyezik az 1924 : XXVI. t.-c. 5. §. (i) bekezdésének 1. pontjában foglaltakkal és teljesen azonos az 1929 : XXX. t.-c. 8. §-ának (i) bekezdésében lefektetett szabályozással. A 2. pont a), b) és c) alpontjai alá foglalt rendelkezések ugyanazokon az irányelveken alapulnak, mint az 1924 : XXVI. t.-c. 5. §. (i) bekezdés 2., 3. és 4. pontjának rendelkezései, eltérés azoktól csupán a szabatosabb szövegezés és a kizáró okok részletesebb felsorolása céljából történt. Lényeges eltérésnek tekintendő az 1924 : XXVI. t.-c. 5. §. (i) bekezdésének 2. pontjában megállapított száz aranykorona értékhatárnak ezer pengőre felemelése, amit azonban a székesfőváros gazdálkodásának nagy méretei mellett magasnak egyáltalán nem lehet tekinteni. A (2) bekezdés az 1924 : XXVI. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az 1924 : XXVI. t.-c. 6. §.-ának (s) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel egészíti ki, miután ezek a rendelkezések természetüknél fogva a kizáró okokról szóló rendelkezések közé tartoznak. A (3) bekezdés az 1924 : XXVI. t.-c. 5. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést tartalmazza, és attól csak abban tér el, hogy mellőzi azt a rendelkezést, amely szerint a törvényhatóságtól nyert kiküldetésért díjazást nem szabad elfogadni. Ezt a rendelkezést azért kellett mellőzni, mert fenntartásuk ellenkeznék a törvényjavaslatnak azokkal a rendelkezéseivel, amelyek szerint az intézőtanács és az üzemi igazgatóságok tagjai részére tiszteletdíj at, illetve díjazást lehet megállapítani. A (4) bekezdés az 1924 : XXVI. t.-c. 5. §-ának (1) bekezdés 4. pontjában említett kivételek felsorolásán kívül csupán olyan szükséges kiegészítő rendelkezést tartalmaz, ami az imént mondottaknak természetes következménye. A 26. §-hoz. Ez a §. az 1924 : XXVI. t.-c. 6. §-ának rendelkezéseivel lényegben megegyező szabályozást tartalmaz. Eltérés attól főleg csak abban található, hogy az összeférhetetlenségi esetek felsorolásának sorrendjét megváltoztatja és a nagyobb szabatosság céljából változott szövegezésben fekteti le az erre vonatkozó szabályokat. Érdemi változtatást tulaj donképen csak az a rendelkezés jelent, amely az összeférhetetlenségi tilalmat — az 1924. XXVI. t.-c. 6. §. (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben — az ügyvédekre is kiterjeszti. Ennek a rendelkezésnek törvénybeiktatását nem tartom mellőzhetőnek, mert az a székesfőváros önkormányzati életének tisztaságát van hivatva szolgálni és megszünteti azt a semmivel sem indokolható kiváltságos helyzetet, amely eddig az ügyvéd-törvényhatósági bizottsági tagok javára a többi törvényhatósági bizottsági tagokkal szemben fennállott. Az 1924 : XXVI. t.-c. 6. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést a kizáró okokat szabályozó 25. §-ba helyeztem el, miután az természeténél fogva odatartozik. A § (2) bekezdése az 1924 : XXVI. t.-c. 6. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal a nem mellőzhető rendelkezéssel egészíti ki, amely szerint a törvényhatósági bizottsági tag saját maga vagy házastársa, gyermekei, gyámoltja, vagy gondnokoltja ügyében a székesfőváros érdekeivel szemben is eljárhat. Ez a rendelkezés annyira természetes, hogy az bővebb magyarázatra már csak azért sem szorul, mert azt a törvényhozás az 929 : XXX. t.-c. rendelkezései közé is szükségesnek látta felvenni. A 27. §-hoz. Az (1) bekezdés a bizottsági tagság megszűnésének eseteit — az 1929 : XXX. t.-c. 21. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — pontonként felsorolja. Ennek a felsorolásnak gyakorlati előnyeit ez alkalommal nem tartom szükségesnek bővebben fejtegetni, miután annak szükségességét a törvényhozás a fentebb hivatkozott törvényhely tárgyalása során — már megállapította. A §. többi rendelkezése — az 1924 : XXVI. t.-c. 15. §-ában foglalt rendelkezések 12*