Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

70 351. szám. után jelenjenek meg a taggyűlésen. De sem ez a szabály, sem pedig a taggyűlés összehívására vonatkozólag a társasági szerződésben felállított egyéb rendelkezések meg nem tartása nem teszi a taggyűlés határozatait érvénytelenekké, ha a taggyűlésen valamennyi tag megjelent. 8. Valamennyi kereskedelmi társaságnál — sőt a magánjogi társaságnál is — fontos törvényhozási probléma annak a kérdésnek a szabályozása, hogy mily ellenőrző jog illeti meg az ügyvezetésből kizárt tagot a társaság ügyintézőjével szemben. A Kt. a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál maga szabályozza az ügyvezetésből kizárt tag, illetőleg a kültag ellenőrző jogának terjedelmét. A részvénytársaságnál és a szövetkezetnél a részvényeseket és a szövetkezeti tagokat elvileg kizárja az ügyintézés közvetlen ellenőrzéséből és a felügyelőbizottságot minősíti nélkülözhetetlen és egyedüli ellenőrző szervnek, amely szerv a tagok ellenőrző jogának kizárólagos érvényesítője. A Tj. a kft.-nál az ügyvezetés belső ellenőrzése tekintetében elvileg à társasági szerződésre bízza a közelebbi részleteknek és módozatoknak a megállapítását. Nem tekintve a 66. §. 1. bekezdésében megállapított eseteket, amely esetekben a felügyelőbizottság létesítése a kft.-nál is kötelező, a társasági szerződéstől függ annak a megállapítása, hogy a tagok az ügyvezetést maguk ellenőrzik-e, avagy itt is — miként a részvénytársaságnál — külön felügyelőbizottság (hites könyvvizsgáló) fogja a belső ellenőrzést foganatosítani. A 46. §. főleg arra az esetre állapítja meg a tag ellenőrző jogosultságát, amidőn a kft.-nak nincs felügyelő bizottsága (hites könyvvizsgálója). Ilyen esetben biztosítja a tag közvetlen ellenőrző jogát, természetesen olyan korlátozásokkal, amelyek megakadályozzák, hogy a tag az ő megvizsgáló jogának gyakorlásával az ügyek zavartalan vitelét állandóan akadályozza. A 46. §. 2. bek. ugyanis általában követve a Kt. 135. §-ának 1. bekezdését csupán arra jogosítja fel a kft. tagját, hogy az évi mérleg helyességének ellenőrzése érdekében vizsgálja át a társaság könyveit és egyéb irományait. Ezt a törvényben meghatározott ellenőrző jogot a társasági szerződés csak abban az esetben korlátozhatja, vagy zárhatja ki, ha a társaságnak felügyelőbizottsága (hites könyvvizsgálója) van. De megadja a 46. §. l.bek. a tagoknak azt a jogosultságot is, hogy felvilágosítást kérjenek, még pedig olyan mértékben, amelyet a szavazójog gyakorolhatása tesz indokolttá. Ez a jog a tagot akkor is megilleti, ha van felügyelőbizottság. Minthogy a tagok megvizsgáló és felvilágosítás kérésére irányuló jogának gyakorlása vitákra és összeütközésekre adhat okot, a 46. §. 3. bek. gondoskodik arról, hogy ezek a viták a bíróság előtt nem peres úton sürgősen eldönthetők legyenek. 9. A 47. és 48. §§. a kisebbségnek ugyanazt a megvizsgáló jogát szabályozzák, mint aminő jogot a Kt. 175. §-a az alaptőke l

/io-ed részét képviselő részvényesek javára biztosít. Ezek a rendelkezések lényegesen megszorítják a kisebbségnek ezt a jogosultságát arra tekintettel, hogy a vállalat ellen elrendelt bírósági szakértővizsgálat már önmagában véve is alkalmas arra, hogy a vállalat iránti bizalmat megrendítse. Amíg a Kt. 175. §-a a kisebbségnek korlátlan megvizsgáló jogot biztosít, egyenesen kötelezi a törvényszéket arra, hogy a vizsgálatot elrendelje és egyáltalában nem korlátozza a vizsgálat terjedelmét, addig a 47. §. csak abban az esetben engedi meg a kisebbség kérelmére a szakértő vizsgálatot, ha a taggyűlés elvetette azt az indítványt, hogy a társaság utolsó évi mérlege vagy a társaság utolsó két évi ügyvitelében előfordult valamely esemény szakértővel megvizsgáltassák. A bíróság ilyen esetben sem köteles a vizsgálatot elrendelni és ha azt el is rendeli, előbb meghallgathatja az ügyvezetőket és az esetleges felügyelőbizottságot és a kérelem teljesítését, szabad belátása szerint meghatározandó biztosíték adásától teheti függővé. E mellett a kérelmet záros határidő alatt lehet csak előterjeszteni, A 48. |. 4, bek

t hatásos védelmet ad a megvizsgáló jog alaptalan érvé-