Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

68 351. szám. be és kénytelenek volnának tűrni azoknak a tagoknak az ügyvezetését, akik a vállalatban csak igen kis kockázattal vesznek részt. 3. A Tj. a kft.-ot nem kötelezi arra, hogy valamennyi taggyűlési határozatát mutassa be a cégbíróságnál. Ilyen kötelezettség a társaságot csakis a társasági szerződés megváltoztatása és a törzstőke felének elveszése esetében terheli. Ennek következtében el lehetett engedni a kft.-nál azt a részvénytársaságnál érvényesülő követelményt, hogy minden taggyűlésről formális jegyzőkönyvet vezessenek. Viszont a tagok, sőt a társasággal jogviszonyba lépő harmadik személyek érdekében is gondoskodni kellett arról, hogy a taggyűlés határozataiul a tagoknak csak azok a határozatai minősíttessenek, amelyek megfelelő írásbeli formába lettek foglalva. A határozatok könyve, amelynek vezetését a 39. §. írja elő, tulaj donképen szurrogátuma akar lenni a részvénytársasági közgyűlésről felvett jegyzőkönyvnek. A 39. §. ennek a könyvnek a tartalmát nem határozza,közelebbről meg. Csupán arra helyez súlyt, hogy valamennyi határozat bevezettessék a határozatok könyvébe és ennek a rendelkezésnek akként szerez foganatot, hogy a határozatok könyvébe való bevezetést a határozat érvényességi kellékének minősíti. A bevezetésnek formájaként szükségesnek tartotta a 39. §. megszabni a bevezetés keltezését, a bevezető által aláírását és a határozathozatalban résztvett legalább egy tag által aláírását. 4. A 40. §. a taggyűlés határozataival szemben. ugyanazt a megtámadó jogot biztosítja minden egyes tag javára, mint aminőt aKt. 174. §-a a részvényeseknek ad. Megadja azonban a megtámadó jogot az ügyvezetőknek és a felügyelőknek is abban az esetben, ha utóbbiak nem lennének a társaság tagjai. Ezt az újítást az a körülmény indokolja, hogy a társaság törvény- és alapszabályszerű működéséért elsősorban az ügyvezetők és az esetleges felügyelők felelnek mind magánjogilag, mind büntetőjogilag. Ennélfogva méltányos megadni nekik is azt a lehetőséget, hogy a törvény- és alapszabályellenes határozatokat a bíróság előtt megtámadhassák ; sőt ki kellett terjeszteni ezt a jogosultságot olyan esetekre is, amikor valamely taggyűlési határozat végrehajtása az ügyvezetők vagy a felügyelők büntetésével vagy kártérítő kötelezettségével járna. Minthogy a társaságot a bíróság előtt, mint törvényes képviselők, az ügyvezetők képviselik, intézkedni kellett a társaság képviseltetéséről olyan esetben, amidőn az ügyvezetők lépnek fel perrel a társaság ellen. A 40. §. 2. bek. az esetleges felügyelőbizottságot minősíti a társaság perbeli képviselőjének. Ha nincs felügyelőbizottság és a pert valamennyi ügyvezető együttesen indítja vagy ha felügyelőbizottság létezése esetében az ügyvezetők és felügyelők együttesen perelnek, a társaság részére a bíróság hivatott ügygondnokot kirendelni. A 40. §. a megtámadási jog feltételeinek megállapításánál több tekintetben is eltér a Kt. igen hiányos 174. §-ától. Mindenekelőtt határozottan megmondja, hogy mely tagoknak nincs megtámadó joguk. E mellett a kereset megindítását — elejtve az alaki és anyagi szabálytalanságok közötti különbségtételt — egységesen megállapított rövid, záros határidőhöz köti és ezzel megszünteti annak a lehetó'ségét, hogy a tagok évek multán lépjenek fel régen meghozott és végrehajtott taggyűlési határozatok ellen. Szabályozza a 49. §. 5. bekezdése a megtámadott határozat felfüggesztésének kérdését is, megfelelő biztosítékoktól téve függővé az erre irányuló kérelem teljesítését. Igen visszás és káros következményekkel járhat ugyanis, ha a társaság végrehajtja azt a taggyűlési határozatot, amelyet később jogerős bírói ítélet semmisnek mond ki. Gondoskodik végül a 40. §. arról is, hogy az alaptalan megtámadó pereknek véget vessen. A Kt. 174. §-ának egyik legnagyobb hiánya ugyanis az, hogy a részvényes úgyszólván minden kockázat nélkül alaptalanul megtámadhat bármely közgyűlési határozatot és ezzel kiszámít-