Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 45 forgótőkét a törzstőke felemelése vagy pótbefizetések útján is megszerezni. Ha pedig a tagok a fizetőképtelenség küszöbén álló társaságnak adnak hitelt, igen valószínű, hogy ilyenkor színlelt hitelről van szó. 6. A törzstőke leszállításának szabályozásánál elsősorban a hitelezők érdekére kell figyelemmel lenni. A Kt. 209. §-a e tekintetben igen sok kifogásra ad okot. Éppen ezért a Tj. a hitelezők védelmének hatásosabb módozatairól gondoskodik, amidőn k mondja, hogy a törzstőkét 10.000 pengőnél kisebb összegre leszállítani nem lehet; azokat a hitelezőket, akik a régi törzstőke alapján nyújtottak hitelt, követeléseik tekintetében ki kell elégíteni vagy biztosítani kell és az ügyvezetők egyetemlegesen és személyesen felelnek a megkárosított hitelezőknek, ha a törzstőkeleszállítás szabályait nem tartják meg. 7. A Tj. a felszámolás szabályozásánál is vezérmotívumnak a hitelezők hathatós védelmét tekinti. 8. A Tj. nem veszi át a Thirring-féle javaslatnak azt a gondolatát, amely kötelezni akarta a kft. tagjait a törzsbetét mégegyszeresének beszolgáltatására a társaság felszámolása vagy csődje alkalmával olyan esetben, amidőn ennek a szavatossági összegnek bekívánása a hitelezők kielégítése érdekében szükséges. A Tj. felfogása szerint ezt a szövetkezeti gondolatot nem lehetséges a kft. talajába átültetni, mert a) a szövetkezetnél az üzletrész rendszerint kis összeget képvisel, míg a kft'.-nál lehetséges az az eset is, hogy egy törzsbetét a törzstőkének % részét teszi ki ; b) a szövetkezetnél a tag bármikor kiléphet és ezzel egy év eltelte után szabadulhat szavatossági kötelezettsége alól is ; a kft.-nál kilépésről nem lehet szó ; c) a szavatosság elhomályosítja a korlátolt felelősség lényegét és nagy mértékben alászállítja ennek a vállalkozó formának vonzó erejét is, végre d) a mégegyszeres törzsbetétnek, mint szavatossági összegnek, kötelező előírása azzal a hitelezők érdekét sértő következménnyel járhat, hogy a kft.-ok félakkora törzstőkével fognak megalakulni, mint amekkorára szükségük van. VII. Alapvető problémája a kft. szabályozásának A) a tagok és B) a vállalat védelmének öntudatos kiépítése is. A) A kft.-nál is — éppen úgy, mint a rt.-nál — számolni kell a törvényhozásnak azzal a ténnyel, hogy az ügyvezetők idegen vagyont kezelnek igen nagy szabadsággal. Minélfogva fontos törvényhozói feladat a tagnak és a kisebbségnek hathatós védelme. 1. Mindenekelőtt gondoskodni kell az ügyvezetők működésének megfelelő ellenőrzéséről. A Tj. az autonóm ellenőrzés tekintetében a kft.-nak meglehetősen tág latitude-öt biztosít. Kis taglétszámú kft.-nál lehetséges a tagok közvetlen ellenőrzésének megvalósítása. Az ügyvezetők kötelesek a tagoknak a társaság ügyeiről felvilágosítást adni és megengedni azt, hogy a tagok az évi mérleg megállapítására hivatott taggyűlést megelőző 8 és követő 15 nap alatt betekinthessenek a társaság könyveibe és irományaiba. A társasági szerződés a tagoknak ezt a jogát esak abban az esetben zárhatja ki, vagy korlátozhatja, ha a társaságnak felügyelőbizottsága (hites könyvvizsgálója) van (46. §.). 2. A Tj. részletesen szabályozza az ügyvezetők és a felügyelők magán- és büntetőjogi felelősségét, ami a tagok érdekvédelme szempontjából igen jelentős garancia. > 3. Szemben a német törvény 45. §-ának 2. bekezdésévél, amely felhatalmazza a társasági szerződést arra, hogy a fontosabb ügyek feletti döntést is az ügyvezetők hatáskörébe utalja, a Tj. a tagok értelmében szükségesnek látja a taggyűlés kizárólagos hatáskörének kényszerítő szabállyal való megállapítását (37. §.). E mellett a taggyűléshatározatok érvényességi kellékéül megszabja a határozatnak külön könyvbe (a határozatok könyvébe) bevezetését, amelybe a rendes üzleti