Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

18 351. szám. vonatkozó követelését csak úgy lehet a mérleg vagyonoldalán feltüntetni, ha a befizetést már elrendelték. 9. A vagyon- és teheroldaï összehasonlításából eredő tiszta nyereséget vagy tiszta veszteséget mint a mérleg utolsó tételét, külön fel kell tüntetni. 58. §. A kereskedelemügyi miniszter az előbbi §. rendelkezéseinek megfelelő mintamérleget és mintaeredménykimutatást állapíthat meg, annak használatát a korlátolt felelősségű társaságokra vagy egyes fajaikra nézve kötelezővé teheti és a mintamérleget és mintaeredménykimutatást a szükséghez képest időnként módosíthatja. 59. §. Az ügyvezetőknek a társaság ügyeiben a rendes kereskedő gondosságával kell eljárni ok. Ebbeli kötelességük megsértése esetében a károsultnak az okozott kárért egyetemlegesen felelősek. Kártérítésre kötelesek az ügyvezetők különösen, ha e törvény vagy a társasági szerződés ellenére a társaság vagyonát a tagok között felosztották, a törzsbetéteket vagy pótbefizetéseket a tagoknak egészen vagy részben visszaadták, kamatot vagy nyereségrészesedést fizettek, a társaság saját üzletrészeit megszerezték, zálogba vették vagy bevonták. 60. §. A taggyűlésnek az a határozata, amely az ügyvezetőket a felelősség alól az előbbi szakasz második bekezdésében meghatározott esetekben felmenti, a társaság hitelezőivel szemben hatálytalan. Amennyiben a kártérítés a társaság hitelezőinek kielégítésére szükséges, az ügyvezetőket nem mentesíti a felelősség alól, hogy a taggyűlés határozata alapján jártak el. A kártérítő követelés, hacsak a kötelezettet csalárdság nem terheli, öt év alatt évül el. 61. §. A felelősség az ügyvezetők határozataiért és intézkedéseiért nem terheli azt az ügyvezetőt, aki a határozat vagy intézkedés ellen, mihelyt tudomást szerez róla, tiltakozik és tiltakozását a felügyelőbizottságnak, vagy ilyennek nem létében a taggyűlésnek írásban bejelenti. 62. §. Az ügyvezetők kirendelését — a szerződéses viszonyból eredő kártérítési követelések sérelme nélkül — bármikor vissza lehet vonni. A társasági szerződés megállapíthatja, hogy az ügyvezetők kirendelését csak nyomós okból lehet visszavonni. Ily ok különösen a súlyos kötelességsértés és a rendes ügyvitelre képtelenség. Ha az ügyvezető kirendelése az államnak vagy más közjogi testületnek van fenntartva, a kirendelés visszavonására is csak ezek jogosultak. 63. §. Az ügyvezetők személyében vagy képviselő jogában beálló minden változást a cégjegyzékbe bejegyzés végett a cégbíróságnál haladéktalanul be kell jelenteni. A bejelentéshez a változást igazoló okiratokat eredetiben vagy hiteles másolatban mellékelni kell. Az új ügyvezető köteles cégjegyzését megőrzés végett a cégbíróságnak hiteles alakban benyújtani vagy a céget a bíróság előtt sajátkezűleg jegyezni. 64. §. Ha a társaság ügyvezető nélkül marad, vagy nincs annyi ügyvezetője, amennyi a társasági szerződés szerint a társaság képviseletére szükséges, a cégbíróság sürgős esetekben bármelyik érdekelt fél kérelmére ideiglenes ügyvezetőt rendel ki és ezt a cégjegyzékbe hivatalból bejegyzi. Az ideiglenes ügyvezető tiszte a rendes ügyvezető kirendeléséig tart. 65. §. A társaság felelős azért a kárért, amelyet ügyvezetői és alkalmazottai az ügykörükbe eső tennivalók teljesítése közben harmadik személynek vétkesen okoznák, 3. Felügyelőbizottság. 66. §. Olyan társaság, amely mérleget közzétenni köteles (56. §. 2. bekezdése), továbbá olyan társaság, amelynek törzstőkéje százötvenezer pengőt és tagjainak létszáma húszon-