Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-354

106 354. szám. küldemények gyűjtésével és szállításával, amelyekre a m. kir. postának kizárólagos joga van. 34. §. A m, kir. posta azokat a rendszeres társaskocsi, áru- vagy vegyesfuvarozási járatokat (2. §. l.a), 2. a) és 3. a) pontja), amelyek valamely község beépített területén túl közlekednek, az útvonal mentén levő postahivatal postaanyagának szállítására bármikor igénybe veheti. Igénybevétel esetén a postaszállítás feltételeit, ezek sorában a szállításért a m. kir. posta által fizetendő díjazás mértékét is, abban az esetben, ha erre nézve a m. kir. posta és az engedélyes között megegyezés nem jönne létre, a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A postaszállításnál akár egyes esetben, akár rendszeresen alkalmazott kísérő postaközeget a vállalat díjtalanul köteles szállítani. V. Fejezet. Büntető rendelkezések. 35. §< Ha az ellenőrző közeg (26. §.) az eljárása közben tudomására jutott hivatalos, üzleti, vagy üzemi titkot jogtalanul mással közh, vagy a maga, vagy a más javára jogtalanul felhasználja, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni. 36. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással kell büntetni azt : 1. aki engedély nélkül, vagy engedélyének megvonása, vagy egyébként megszűnése után közhasználatúnak minősülő gépjárómű fuvarozást űz, illetőleg olyan közhasználatú gépjáróművállalatot tart fenn (2. §.), amelyre engedélye nem érvényes ; 2. aki bár érvényes engedéllyel, a 19. és 20. §-ok ellenére olyan helyen, vagy olyan módon fuvaroz, ahol, vagy ahogy fuvaroznia nem szabad. Az első bekezdés alá eső kihágás büntetése 15 naptól két hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki kihágás miatt jogerős bírói ítélettel már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. Ha az első bekezdés alá eső kihágást az üzletvezető követte el, de az engedélyest felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az engedélyes is kihágást követ el és őt is az előbbi bekezdések alapján kell büntetni. 37. §. Amennyiben a cselekmény kihágásnak nem minősül és súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az engedélyező hatóság az e törvény 2. §-ának 1—5. pontja alá tartozó közhasználatú gépjáróművállalat engedélyesét rendbüntetésként 200 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja, ha akár az engedélyes szegi meg az engedély kikötéseit, illetve a megállapított üzemi, vagy üzletviteli szabályokat, akár az alkalmazott szegi meg azokat és az engedélyest alkalmazottjának felügyeletében mulasztás terheli. 38. §. Az e törvény 36. §-ában meghatározott kihágások elbírálása a közigazgatási hatóságoknak mint rendőri büntető bíróságoknak, a m. kir. államrendőrség működési területén az államrendőrség hatáskörébe tartozik. A 35. és 36. §-okban foglalt büntető rendelkezéseket a honvéd-büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is megfelelően alkalmazni kell. (1912: XXXIII. t.-c. 7. j-a és 1921 : XLIX. t.-c. 25. §-a.) VI. Fejezet. Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések. 39. §. A közhasználatú gépjáróművállalat engedélyese, ideértve mindennemű gép járóművel űzött bérkocsi vállalat engedélyesét is, a forgalomban tartott gép járóművek által okozott balesetekből kifolyólag reá háramló kártérítési kötelezettség fedezetéül köteles ;