Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

158 299. szám. (3) Nyugdíjas tisztviselő fegyelmi ügyében az elj árasra, ha a belügyminiszter más fegyelmi hatóságot nem ielöl ki, az a fegyelmi hatóság illetékes, amelynek területén a tisztviselő legutoljára teljesített tényleges szolgálatot. Ugyanez a rendelkezés irányadó a 76. §. (4) bekezdésében említett el] aras esetében is. (4) A fegyelmi hatóságok illetékességi összeütközése kérdésében a belügyminiszter végérvényesen dönt. (5) Ha a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő (közös fegyelmi ügyben a tisztviselők valamelyike) a fegyelmi hatóság egy vagy több tagjával olyan viszonyban (rokonság, sógorság, per, ellenségeskedés stb.) áll, amely miatt elfogulatlan ós tárgyilagos fegyelmi határozat hozatala veszéiyezettnek látszik, az érdekelt felek valamelyikének kérelmére, vagy hivatalos előterjesztés alapj an a belügyminiszter más hasonló rangú fegyelmi hatóságot jelölhet ki, (G) Ha a fegyelmi eljárást a törvényhatóság első tisztviselője és helyettese ellen, vagy azok bármelyike ellen is elrendelték, a belügyminiszter az eljárás lefolytatására mindig más törvényhatóság fegyelmi választmányát jelöli ki. (7) A belügyminiszternek más fegyelmi hatóságot kijelölő határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. 87. §. A ïegyelmi hatóságok szervezete. (1) A törvényhatóság első tisztviselője egyéni hatóságként jár el, (2) A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya az 1876 : YI. t.-c. 52. és 54. §-ának rendelkezései szerint alakul és működik. (3) A fegyelmi bíróságnak elnöke: a belügyminiszter, akadályoztatása esetében az általa kijelölt helyettese; tagjai : két közigazgatási bíró és két belügyminisztériumi (legalább az V. fizetési osztályba tartozó) tisztviselő. Olyan önkormányzati tisztviselő fegyelmi ügyében, aki valamely másik miniszter fennhatósága alá tartozik, a két belügyminisztériumi tisztviselő egyikének helyébe az illető miniszter által kijelölt hasonló rangú tisztviselő lép. (4) A két közigazgatási bírót a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke esetenkint jelöli ki az általános közigazgatási osztályba beosztott ítélőbírák közül. (5) A belügyminiszter évenkint kijelöli egy vagy több helyettesét, és a belügyminisztérium IV. és V. fizetési osztályába sorozott tisztviselői köréből esetenkint sorshúzás útján hív be két, illetőleg egy tagot. Az a miniszteri tisztviselő, aki a fegyelmi bíróságban első ízben vesz részt, működésének megkezdése előtt az elnök kezébe esküt tesz. (Ö) A fegyelmi bíróság előadóját, aki a jegyzői tennivalókat is végzi, a belügyminiszter esetről-esetre jelöli ki. Az előadó a fegyelmi bíróságnak nem tagja, őt tehát szavazati jog sem illeti meg. (7) A fegyelmi hatóságok elnökének, tagjainak és előadójának kizárasara a 81. §. (4) és (5) bekezdésének a vizsgálóbiztosra megállapított rendelkezései irányadók. 88. §. Szóbeliség, írásbeliség. (1) A fegyelmi ügy tárgyalása az elsőfokon rendszerint, a felsőbbfokon mindig írásbeli. (2) A törvényhatóság első tisztviselője, mint elsőfokú fegyelmi hatóság, továbbá a fegyelmi választmánynak, mint elsőfokú fegyelmi hatóságnak az elnöke az eljárás alá vont tisztviselőnek, több tisztviselő közös fegyelmi ügyében valamennyinek a kórelmére köteles a szóbeli tárgyalást elrendelni ; de kérelem nélkül is elrendelheti a szóbeli tárgyalást, ha a tényállás megállapítását valamely ügydöntő kérdésben hiányosnak, vagy homályosnak látja, és a hiány pótlása, vagy a homály tisztázása a szóbeli tárgyalástól inkább remélhető.