Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

156 299. szám. és kizárására a 81. §. (í), (4) és (5) bekezdéseinek a vizsgálóbiztosra meg­állapított rendelkezései irányadók. (Ô) A felek és a tanuk kihallgatá­sánál a vizsgálóbiztoson és a jegyző­könyvvezetőn kívül — a szükséges szembesítés kivételével — más nem lehet jelen; a tisztviselőt azonban a tanúkihallgatás helyéről és idejéről értesíteni kell. A vizsgálóbiztos be­látása szerint dönti el, hogy a szak­értőt a felek jelenlétében hallgatja-e meg. A szakértői szemle rendszerint a felek közbenjöttévei történik; távol­maradásuk azonban a szemle meg­tartását nem gátolja. (7) A vizsgálóbiztos a tanukat mindig eskü alatt hallgatja ki, a szakértőket pedig megesketheti. (s) A belügyminiszter felhatalmaz­tatik, hogy a tanuk megidézésót, megjelenési és tanuságtételi köteles­ségét, megjelenésre, vallomástételre és esküre kényszerítését, a tanuzásból kizárását és a tanuzás alól való men­tességét, végül a tanuk megesketését és a megesketés mellőzését — a bűn­vádi perrendtartás (1896 : XXXIII. t.-c.) 192—199., 204—209., 217—219. ós 221—222. §-ainak szem előtt tar­tásával — rendeleti úton szabályozza. (9) Amikor a vizsgálóbiztos vala­melyik tanú kihallgatását befejezte, és vallomását jegyzőkönyvbe foglal­tatta, a tisztviselőt, ha jelentkezett maga elé idézi, és a tanú jelenlété­ben közli vele a vallomást. A tiszt­viselő kérheti, hogy a tanúhoz a tény­állás valamely lényeges mozzanatának tisztázása végett újabb kérdések intéz­tessenek. A vizsgálóbiztos engedel­mével a tisztviselő közvetlenül is intézhet a tanúhoz kérdéseket. Ha a tisztviselővel a tanúvallomást bármely okból nem lehet azonnal közölni, ez az eljárás menetét nem akasztja meg. (10) Azfc, aki fegyelmi ügyben eskü­vel megerősített hamis tanúvallomást tesz, az 1878 : V. t.-c. 220. §-a szerint kell büntetni. (11) Ha a tanú kihallgatása nehéz­séggel járna, a vizsgálóbiztos a tanú­kihallgatás foganatosítására a tanú lakó- vagy tartózkodó helye szerint illetékes elsőfokú közigazgatási ható­ságot keresheti meg. (12) A tanú vallomásáról jegyző­könyvet kell készítem, amelyet a vizs­gálóbiztosnak, a jegyzőkönyvvezető­nek és a tanúnak is alá kell írnia (kézjegyével ellátnia). Ha a tanú az aláírást megtagadja, azt a jegyző­könyvben meg kell jegyezni. (13) A vizsgálóbiztos olyan külön­álló cselekmény vagy mulasztás vizs­gálatára, amely megbízatásában nincs megjelölve, csak külön utasításra ter­jeszkedne tik ki. (14) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezésekor értesíti a tisztviselőt, hogy a vizsgálat iratait saját maga vagy védője megtekintheti, és a vizs­gálat megállapításaira az értesítés vételétől számított 8 nap alatt észre­vételeit írásban a vizsgálóbiztoshoz benyújthatja, és esetleg a vizsgálat kiegészítését is kérheti. (15) Ha a tisztviselő a vizsgálat befejezéséről bármilyen okból nem értesíthető, ez az eljárás folytatását nem akasztja meg. 83. §. A közvádló indítványa. (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezése után, a tisztviselő érte­sítését vagy annak megkísérlését követő nyolc nap elteltével, az összes iratokat megküldi a közvádlónak indítványtétel végett. (2) Közvádlóként a törvényható­ság t. főügyésze vagy helyettese jár el. A közvádló kirendelésére és kizá­rására a 81. §. (1), (é) és (5) bekez­désének a vizsgálóbiztosra megálla­pított rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (3) A közvádló köteles indítványát tizenöt nap alatt elkészíteni, és azt az összes fegyelmi iratokkal együtt a vizsgálóbiztoshoz visszaküldeni. A

Next

/
Thumbnails
Contents