Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

152 299. szám. okból hivatali állásának betöltésére alkalmatlanná lesz. (2) Az (1) bekezdés 2. pontja alatt körülírt okból fegyelmi eljárást lehet indítani olyan cselekmény miatt is, amelyet a tisztviselő alkalmaztatása előtt követett el, ha annak megindítását az elévülés nem zárja ki. l (3) Nyugdíjas tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást csak olyan fegyelmi vétség miatt lehet elrendelni, amely hivatalvesztésbüntetést vonhat maga után. (4) Ha a tisztviselő halála után derül ki, hogy tényleges szolgálata alatt a büntetőtörvénykönyvbe ütköző olyan cselekményt követett el, amely hivatal vesztésbüntet ós kirovását vonhatta volna maga után, fegyelmi eljárásnak nincs helye, de abban a kérdésben, hogy hozzátartozóit megilleti-e ellátás, a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz. Ezt az eljárást azonban nem lehet megindítani, és a már megállapított ellátást nem lehet megszüntetni, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt. ' (5) Ha tisztviselő ellen bűntett, vagy nyereségvágyból vagy aljas indokból elkövetett vétség miatt indítottak bűnvádi eljárást, ellene a fegyelmi eljárást azonnal el kell rendelni. (e) Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát ez a törvény nem érinti. Olyan tisztviselő ellen tehát, aki az országgyűlés valamelyik házának tagja, fegyelmi eljárást csak mentelmi jogának felfüggesztése után lehet elrendelni vagy folytatni. 77. §. A fegyelmi eljárás megindítása. . (1) A fegyelmi eljárás folyamatba tételének helye van: 1. a tisztviselő saját kérelmére ; 2. panasz alapján, ha olyan cselekményt vagy mulasztást tesznek valószínűvé, amely a 76. §. szerint a fegyelmi eljárás alapjául szolgál; 3. az arra jogosult hatóság rendeletére. (2) A fegyelmi eljárást el kell rendelni, ha a tisztviselő maga kéri. (3) Az (1) bek. 2. és 3. pontja esetében a tisztviselőt, ha a késedelem nem jár veszéllyel, a fegyelmi eljárás elrendelése előtt meg kell hallgatni. 78. §. Fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak. (1) A fegyelmi eljárást elrendelheti : 1. a törvényhatósági tisztviselők, még pedig: a vármegye alispánja, főjegyzője, árvaszéki elnöke, t. főügyésze és t. főorvosa, továbbá a törvényhatósági jogú város polgármestere, helyettes polgármestere, főjegyzője, tanácsnokai, árvaszéki elnöke, t. főügyésze ós t. főorvosa ellen : a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés, a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a belügyminiszter ós— a tárcája körébe eső ügyekben, a belügyminiszterrel egyetértve — az illető szakminiszter ; a vármegye ós a törvényhatósági jogú város többi tisztviselője ellen a felsoroltakon kívül a főispán és a törvényhatóság első tisztviselője is; 2. a megyei város polgármestere, főjegyzője, tanácsnokai és ügyésze ellen: a képviselőtestület, az alispán, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés, a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a főispán ós a belügyminiszter ; a megyei város többi tisztviselője ellen a felsoroltakon kívül a polgármester is ; 3. kis- és nagyközségek alkalmazottai ellen : a járási főszolgabíró, az alispán, a közigazgatási bizottság, a kisgyűlés, a törvényhatósági bizottság közgyűlése, a főispán és a belügyminiszter. (2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 79. §. Lemondás. (1) A törvényhatósági vagy községi tisztviselő, •ha ellene fegyelmi