Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 149 koztiak, továbbra is érintetlenül maradnak. (24) A magasabb fizetési osztályba történő előléptetéssel járó illetmények az előléptetési jogcím beálltát követő hó elsejétől, a lakáspénz pedig az előléptetési jogcím beálltát követő legközelebbi lakbérnegyedtől kezdve jár. (25) Ebben a §-ban foglalt rendelkezéseket a Magyarországtól elcsatolt területről átjött, és még tényleges szolgálatban álló vármegyei tisztviselőkre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy őket a magasabb fizetési osztályba ezután is a belügyminiszter léptetheti elő, és őket személyi pótlékban is részesítheti. 70. §. A vármegyei alkalmazottak illetményei. (1) A vármegyének a 69. §-ban említett tisztviselőit ugyanazok az illetmények illetik meg, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok az ugyanazokba a fizetési osztályokba és fizetési fokozatokba sorozott állami tisztviselők részére megállapítanak. (2) A vármegye fizetési osztályokba nem sorozott alkalmazottait azok az illetmények illetik meg, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok az ugyanazokba a csoportokba sorozott állami alkalmazottak részére megállapítanak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett alkalmazottak fizetését (havidíját, havibérét), lakáspénzét, családi pótlékát és hadi pótlékát az államkincstár viseli. 71. §. A városi alkalmazottak illetményei. ] (1) A törvényhatósági jogú és a megyei városok tisztviselőinek fizetési osztályokba sorozását külön jogszabály állapítja meg. (2) A városi tisztviselők illetményeiről az 1927 : V, t.-c. 49. §-a intézkedik, 72. §. Egyes tisztviselők mellékfoglalkozásai. - (1) Törvényhatósági tisztviselő a hivatali területén működő nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja csak a törvényhatósági bizottság közgyűlésének engedélyével lehet, amelyet ez bármikor visszavonhat. Az engedély csak a határozat belügyminiszteri jóváhagyásával válik hatályossá. (2) Községi (kis- és nagyközségi és megyei városi) előljáró és alkalmazott csak a képviselőtestület engedélyével foglalhat helyet a község területén működő nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában. Az engedély, amelyet a képviselőtestület bármikor visszavonhat, csak a törvényhatósági kisgyűlés jóváhagyása és ezenfelül a belügyminiszter hozzájárulása után válik hatályossá. (3) A vármegyei és városi fő- és alügyész hivatásával összeütközésben nem álló magánügyködést is csak a törvényhatósági bizottság közgyűlésének, illetőleg a megyei város képviselőtestületének beleegyezésével, és csak akként folytathat, hogy a magánügyködés őt hivatalos tennivalóinak pontos teljesítésében ne akadályozza. A beleegyezés bármikor visszavonható. (4) A vármegyei ós városi fő- és alügyész nem járhat el magánfél képviselőjeként olyan ügyben, amely a vármegye, város, község, vagy valamely közigazgatási hatóság vagy tisztviselő ellen irányul, vagy amelyben ,— a gyámhatóságok egyedüli kivételével — valamelyik közigazgatási hatóság hivatott az intézkedésre (határozatra). (5) A vármegyei és városi fő- és alügyész olyan cselekményért, amelyet a vármegye, város vagy község, továbbá a vármegye, város vagy község Üzemei, intézményei érdekében ós kép-