Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-299
144 299. szám. tőleg polgármestert és árvaszéki elnököt azonban nem lehet kinevezni. Tiszteletbeli tisztviselővé csak azt lehet kinevezni, aki az illető állásra megkívánt elméleti képesítéssel rendelkezik, és nem tölt be más igazgatási körben tényleges állást. A kinevezés hatálya a törvényhatósági bizottság tagjai felerészének legközelebbi megújításáig terjed. A tiszteletbeli tisztviselő fegyelmi tekintetben a valóságos tisztviselővel azonos tekintet alá esik. A szolgálatra berendelés — az ügyészek kivételével — nem tarthat tovább egy hónapnál, és tényleges alkalmaztatás esetében a tiszteletbeli minőségben teljesített szolgálat idejét semminemű vonatkozásban sem lehet számításba venni. 66. §, Gyakorlati képesítés. (í) Jogi képesítéshez kötött olyan közigazgatási állásra, amely a IX-ik, vagy magasabb, Budapest székesfővárosban az ezeknek megfelelő fizetési osztályba van sorozva, csak az alkalmazható, és csak az léptethető elő, aki a 65. §. (í) bekezdésében megkívánt elméleti képzettségen felül a gyakorlati közigazgatási vizsgát is sikeresen kiállotta. A törvényhatóság első tisztviselőjévé és a megyei város polgármesterévé azonban az is megválasztható, aki a 65. §. (í) bekezdésében megjelölt elméleti képesítéssel rendelkezik, de gyakorlati közigazgatási vizsgát nem tett. (2) A 65. §-ban kivételképen felsorolt állásokra az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik. (3) Gyakorlati közigazgatási vizsgára az bocsátható, aki a megkívánt elméleti képesítés megszerzése után a közigazgatási szolgálatban, vagy ebben és az alább felsorolt működési körökben együtt legalább három évi gyakorlatot eltöltött, amelyből Qgy évet községi jegyző, félévet járási főszolgabíró, és félévet alispán mellett kell eltöltenie. A törvényhatósági jogú és megyei város alkalmazottai gyakorlati idejük mindhárom évét a városi szolgalatban is eltölthetik. Gyakorlati közigazgatási vizsgára kell bocsátani azt is, aki gyakorlati idejének mindhárom évét, vagy annak egy részét valamely pénzügyi, vagy állami rendőrségi hatóság fogalmazási szakában töltötte el. Valamennyi alkalmazott gyakorlati idejéből egy évet bármelyik közigazgatási hatóságnál, vagy a tiszti ügyészségnél, vagy a kir. kincstári jogügyigazgatóságnál, vagy a közalapítványi kir. ügy igazgatóságnál, vagy a kir. bíróságnál is eltölthet. Beszámítható egy évi tényleges ügyvédjelölti gyakorlat is. (4) A törvényhatóság első tisztviselője köteles gondoskodni arról, hogy a megkövetelt különféle gyakorlati (szolgálati) időket minden közigazgatási gyakornok késedelem nélkül eltölthesse. (5) A gyakorlati közigazgatási vizsga letételére megkívánt 5 évi szolgálatba be kell számítani azt a szolgálati időt, amelyet a közigazgatási alkalmazott ennek a törvénynek hatályba lépése előtt, az 1883: 1. t.-c.-ben megkívánt elméleti képesítés birtokában, a közigazgatási szolgálat bármelyik ágának fogalmazási szakában eltöltött. (6) Jogtanárok (egyetemi magántanárok is), valamint azok, akik az egységes bírói és ügyvédi vizsgát letették, gyakorlat igazolása nélkül is bocsáthatók a gyakorlati közigazgatási vizsgára. (7) Azt, hogy a vármegye területén melyik községi jegyzőnél és járási főszolgabírónál lehet a gyakorlati időt eltölteni, az alispán állapítja meg. (s) A gyakorlati közigazgatási vizsga a közigazgatás valamennyi ágára egységes. (9) A gyakorlati közigazgatási vizsga tárgyait és részletes szabá-