Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 1Ö9 sultak âz állami és a törvényhatósági szaktisztviselőket és más szakértőket meghallgatni, egyébként zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. (2) A közgyűlés elé tartozó ügyeket, még ha azokat a szakbizottságok tár­gyalták is, a kisgyűlés készíti elő. 28. §. Tanácskozás és határozathozatal. (1) Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag rendszerint csak egyszer szólhat a tárgyhoz, többszöri hozzá­szóláshoz az elnök indítványára a köz­gyűlés adhat engedélyt. A törvény­hatóság első tisztviselője, helyettese, a tiszti főügyész és az előadók bármikor és akárhányszor, a vita berekesztése után is felszólalhatnak, és felszólalásuk a megszabott időnél tovább is tarthat. Az indítványozó zárszó jogán másod­szor is felszólalhat, amely esetben a fel­szólalás 10.percnél tovább nem tarthat. (2) Azokat, akik a javaslat (indít­vány) mellett és ellene kívánnak szó­lani, jelentkezésük sorrendjében válta­kozva kell szólásra felhívni. (s) A hozzászólás időtartama rend­szerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet a felszólaló kérelmére a köz­gyűlés legfeljebb egy óráig meghosz­szabbíthat. (4) Ha a vita két órán túl terjed, és a tárgyhoz már legalább négy bizott­sági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek vagy bár­melyik tagnak indítványára — az egyes hozzászólások időtartamát kor­látozhatja. A korlátozott időtartam tíz percnél rövidebb nem lehet, és azt a közgyűlés egyes indokolt esetben — a szónok kérelmére — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, a korláto­zásképen megszabott időtartam két­szereséig meghosszabbíthatja. (5) Ha a hozzászólási időtartam kor­látozása után a tárgyalás újabb két óráig tartott, a törvényhatósági bizott­ság — az elnöknek, vagy bármelyik bi­zottsági tagnak indítványára—felszóla­lás nélkül, egyszerű szavazással el­határozhatja, hogy a kérdés tárgya­lását berekeszti. A berekesztés elha­tározása után a tárgyalás alatt álló kérdésben, az (1) és (9) bekezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni. (s) A vitának a (4) és (5) bekezdések­ben említett két órás időtartamába az előadónak, a szaktisztviselőknek és a szakképviselőknek beszédidejét nem lehet beszámítani. (7) A 26. §. (3) bekezdésében emlí­tett indítványokat és interpellációkat, hacsak a közgyűlés az elnök indít­ványára máskép nem határoz, csak a tárgysorozatba felvett ügyek letár­gyalása után lehet előterjeszteni. Ilyen ügyekben a felszólalás — a közgyűlés előzetes engedélye nélkül — tizenöt percnél tovább nem tarthat. Az indít­vány tekintetében a közgyűlés hozzá­szólás nélkül először a fölött határoz, kívánja-e azt tárgyalni. (s) Személyes megtámadtatás kér­désében rendszerint azonnal fel lehet szólalni, az elnök azonban a felszóla­lást a napirend letárgyalása utáni időre halaszthatja. Az ilyen, valamint az ügyrendhez kért felszólalás öt percnél tovább csak az elnök engedélyével tarthat. (9) Az a tisztviselő, aki szakszerűség képviselete címén tagja a törvényható­sági bizottságnak, köteles ennek ülé­sein megjelenni, felhívásra az ügy­körébe eső szakkérdésekben felvilágo­sítást adni, és akadályoztatása eseté­ben magát ebből a célból helyettesíttetni. Ennek a kötelességnek gyakorlása köz­ben bármikor és akárhányszor felszó­lalhat, és felszólalása a megszabott idő­nél tovább is tarthat. (10) A törvényhatósági bizottság köz­gyűlése, ha valamely jogszabály ki­fejezetten máskép nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel határoz. (11) A határozatot, ha erre szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást az elnök rendeli el, és köteles azt elrendelni, ha a szavazást legalább tíz jelenlevő tag kívánja. Felsőházi iromány, 1927—1932. X. kötet. 17

Next

/
Thumbnails
Contents