Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299, szám. 127 6. beiktatja a főispánt és tőle az esküt kiveszi ; 7. határoz a felfüggesztett törvényhatósági első tisztviselő helyettesítése, az összes törvényhatósági tisztviselők felelősség alól felmentése, és a törvényhatósági tisztviselők nyugdíjazása kérdésében ^ 8. választja a törvényhatóság választás alá eső tisztviselőit, a törvényhatósági bizottság örökös tagjait, a bizottságok és választmányok választás alá eső tagjait, a felsőházba küldendő rendes és póttagokat, és mindazokat, akiket valamely közjogi szervhez a törvényhatóság képviseletében választás útján kell kiküldeni ; 9. irányítja saját gazdasági természetű ügyeit, megállapítja a költségvetést és a zárszámadást, törvényhatósági jogú városban a beruházási és a városrendezési tervet ; 10. határoz a vagyonszerzés, elidegenítés vagy megterhelés, terhes szerződés vagy egyesség kötése kérdésében ; azonban ez a jog vármegyében 10.000, törvényhatósági jogú városban 50.000 pengő értékig a kisgyűlés hatáskörébe tartozik ; a visszatérő szolgál- , tatásokból álló kötelezettség értékét (ideértve a bérleti és haszonbérleti szerződést is) valamennyi szolgáltatás együttes összege adja ; egyébként az ( érték megállapítására az 1911 :

1. t.-c. 6 §-áriak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni ; 11. határoz a törvényhatóság vagyona,, jövedelmének hovaf ordítása, a saiat és a kezelésében lévő készpénzek gyümölcsöztetése, a gyámpénztári pénzkészleteknek mely pénzintézeteknél és mekkora összegek erejéig elhelyezése, középületek emelése, közintézmények és üzemek, berendezések, vállalatok létesítése és rendeltetése, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében, gondoskodik saját szükségleteinek fedezéséről, közszolgáltatások behozataláról, határoz az érdekszövetség létesítése, vagy a meglévőkhöz csatlakozás kérdésében ; 12. megállapítja a törvényhatósági közgyűlés és a kisgyűlés ügyrendjét, üléseinek számát és időközeit, és 13. határoz a községi képviselőtestületek feloszlatásának tárgyában teendő előterjesztés kérdésében. (s) A törvényhatósági bizottság hatáskörébe utalt azokban az ügyekben, amelyek nem esnek a (2) bekezdés rendelkezései alá, e törvény hatálybalépésétől kezdve a törvényhatósági kisgyűlés jár el. (4) A törvényhatósági bizottság közgyűlése fellebbviteli jogkört nem gyakorol. 23. .§. A közgyűlés összehívása. (1) A törvényhatósági bizottság közgyűlését, ha egyes törvények máskép nem rendelkeznek, a főispán, akadályoztatása esetében, vagy ha a főispáni szék üres, sorrend szerint az hívja össze, aki a 24. §. szerint a közgyűlésen az elnöklésre jogosult. (2) Rendkívüli közgyűlést a főispán bármikor összehívhat. (3) A főispán, illetőleg az, aki az (1) bekezdés szerint a közgyűlés összehívására jogosult, köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése annak összehívását elhatározta, vagy ha az összehívást a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő tagjainak legalább 25%-a, vagy 50 nem tisztviselő bizottsági tag — a tárgy megjelölésével — írásban kéri. Ilyen esetben a közgyűlést vármegyében tizenöt, törvényhatósági jogú városban nyolc napon belül meg kell tartani. A kérelmezők kötelesek aláírásaikat a törvényhatóság első tisztviselője, a kir. járásbíróság, a kir. közjegyző, a járási főszolgabíró, vagy a községi elöljáróság által hitelesíttetni. {4) A törvényhatóság első tisztviselője köteles a közgyűlés időpontját és tárgysorozatát vármegyében legalább nyolc nappal, törvényhatósági jogú városban legalább negyvennyolc órával a