Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 123 tíég mellé négy bizalmiférfit jelölnek ki. Ha a választók ezzel a jogukkal élni nem kívánnak, a bizalmiférfiakat a szavazatszedő küldöttség elnöke je­löli ki. A választás helyén együtt je­len levő ötven választó jogosult egy bizalmiférfit személy szerint megje­lölni, a bizalmiférfiak száma azonban ebben az esetben sem lehet négy­nél több. (e) A szavazók személyazonosságá­nak ellenőrzése céljából a választásnál a községek bírái és jegyzői, illetőleg a hatóság közegei hivatalból kötele­sek jelen lenni. (7) Törvényhatósági jogú város­ban a törvényhatósági bizottság tag­jait és póttagjait csak azok közül lehet választani, akiket egyénenkint, vagy többet együtt az illető választó­kerület választóinak akkora csoportja ajánl, amely csoport a választókerület választói legalább 5%-ának megfelel. Az ajánlók névaláírásának hitelesíté­sére a 23. §. (3) bekezdésében a tör­vényhatósági bizottság összehívását kérelmezők aláírásának hitelesítésére megállapított rendelkezések irányadók. (s) Az ajánlást a választás napját megelőző nyolcadik napon délelőtt 9 órától délután egy óráig terjedő idő­ben kell a választási elnöknek — az előre közhírré tett helyen és hivata­los helyiségben — írásban átnyújtani. (0) Az ajánlás részleteit —az 1925: XXVI. t.-c. 62. §-ának (e)—(1.) és (íe)—{21) bekezdéseiben foglalt ren­delkezések szem előtt tartásával — a belügyminiszter rendelettel szabá­lyozza. (10) Az ajánlás körül elkövetett sza­bálytalanságok vagy visszaélések meg­torlására az 1925 : XXVI. t.-c. 144— 150. §-ainak rendelkezései irányadók. (11) A szavazás befejezése után a szavazatszedő küldöttség elnöke vagy helyettes elnöke — a jegyző és az eset­leg jelenlevő bizalmiférfiak előtt — összeszámlálja a szavazatokat. (12) Ha valaki a választás alá eső rendes és póttagok számánál több személyre szavazott, nem szabad fi­gyelembe venni azt a szavazatot, amely a névsor végén fölös számú személyre esett. (13) A szavazatok összeszámlálása után a választás lefolyásáról minden szavazatszedő küldöttség jegyzőköny­vet készít. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni : 1. a szavazás helyét és napját, 2. a szavazatszedő küldöttség tag­jainak és bizalmiférfiáinak nevét, 3. a szavazás megkezdésének és be­fejezésének időpontját, 4. a választás, illetőleg a szavazás során előfordult fontosabb mozzana­tokat, 5. a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő küldöttség elnöke (helyettes elnöke), jegyzője és a bizálmiférfiak írják alá. Ha a bizalmiférfiak aláírás előtt el­távoznak, vagy az aláírást megtagad­ják, ezt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, de ez a körülmény a jegyző­könyv hitelességét nem érinti. (14) A jegyzőkönyvet három példány­ban kell elkészíteni ; annak egy pél­dányát a szavazólapokkal és a válasz­tók névjegyzékével együtt a szavazat­szedő küldöttség egyik tagja a válasz­tókerület székhelyére a választási el­nökhöz haladéktalanul beszállítja ; egy példányát a szavazatszedő küldöttség elnöke az igazoló választmány' elnöké­nek címére postára adja ; egy példányát pedig magánál tartja. A választási elnökhöz küldött iratokat tartalmazó borítékot a szavazatszedő küldöttség elnöke és jegyzője, esetleg a bizalmi­férfiak valamelyike is, pecsétjével le­zárja. (15) E §. (2)—(14) bekezdéseinek ren­delkezései csak az összes választók közül történő választásra érvényesek. 17. §. A választás eredményének meg­állapítása és kihirdetése. (1) Valamennyi szavazatszedő kül­döttség jegyzőkönyveinek beérkezése 16

Next

/
Thumbnails
Contents