Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. ,103 34. §. A képviselőház által elfogadott szöveg szerint a kisgyűlés tagjainak száma vármegyékben tizenöt, húsz vagy huszonöt, míg a törvényhatósági jogú városokban tizenhat, húsz vagy huszonnégy. Az együttes bizottság nem látott okot arra, hogy ez a különbség fenntartassék és ezért a (2) bekezdés A) pontjában a kisgyűlés tagjainak számát a vármegyékben is éppen úgy tizenhat, húsz vagy huszonnégyben állapította meg, mint ahogy ennek a bekezdésnek B) pontja azt a törvényhatósági jogú városokra nézve megállapítja. A (4) bekezdés végére a következő új szöveg jön : „A 13. §. (0) bekezdésének rendelkezéseit a kisgyűlés póttagjaira is megfelelően kell alkalmaznia Ez a pótlás azért volt szükséges, mert különben a kisgyűlés póttagjai behívásának kérdése rendezetlenül maradt volna. Ugyancsak hiányt pótolt az együttes bizottság, amikor e szakasz (a) bekezdését a következőképen szövegezte át : „A kisgyűlés tagjainak választására a 28. §. (13) és a 13. §. (s) bekezdésének, a választás ellen igénybe vehető jogorvoslatokra pedig a 18. §-nak rendelkezései irányadók.'''' A (9) bekezdésnél a kisgyűlés határozóképességére vonatkozó rendelkezés tekintetében az együttes bizottság indokoltnak látta, hogy különbség tétessék a vármegyei és a városi kisgyűlés között és ezért a határozóképességet vármegyében legalább Öt, városban pedig legalább hét nem tisztviselő tag jelenlétéhez kötötte. Ehhez képest a (») bekezdés első mondatának az együttes bizottság által elfogadott szövege a következőképen szól : ,.A kisgyűlés határozóképességéhez vármegyében legalább • ,... öt, városban legalább hét nem tisztviselő tag jelenléte szükséges." Ugyancsak a (9) bekezdés 4. és '5., továbbá 8. és 9. sorában előforduló : „határozatképtelensége", illetőleg „határozatképtelen" szavak helyett : „határozóképtelensége", illetőleg „határozóképtelen" szavak Írandók. 35. §. A (2) bekezdés második sorában az együttes bizottság a „fellebbezési és" szavakat törölte, mert itt a főispánnak csakis a felterjesztési jogáról volt szükséges intézkedni. A (3) bekezdés végére az együttes bizottság folytatólag a következő szöveget vette fel : „és alelnökei helyébe vármegyében a számonkérőszékbe a kisgyűlés évenként két tagot küld ki nem tisztviselő tagjai közül." Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert az 1886 : XXI. t.-c. szerint a számonkér őszek tagjai az állandó választmány alelnökei, akiknek pótlásáról most, hogy az állandó választmány megszűnik, gondoskodni kellett. 36. §. Ezzel a szakasszal szemben az együttes bizottságnak igen lényeges kifogásai voltak és ezért annak helyébe átdolgozott új szöveget javasolt felvenni, mely a következőkép szól : ,,(1) A minisztérium — a belügyminiszter előterjesztésére —• feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az törvénnyel vagy törvény alapján kibocsátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedik, vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít; a városi törvényhatósági bizottságot feloszlathatja a minisztérium akkor is, ha az tartósan munkaképtelenné válik, vagy működése olyan irányt vesz, hogy ennek következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik. (2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi és az országgyűlésnek bejelenti.