Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-270

270. szám. 59 Mindezeken felül az a)—c) pontokban említett felszólamlási jogcímeknek . nem volt gyakorlati jelentősége, amennyiben harminc év leforgása alatt a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalhoz ily alapokon felszólamlás nem érkezett. 17. §. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéseinél mindig arra törekedett, hogy az adatszolgáltatókat felvilágosítással és messzemenő türelemmel önkéntes és jóindulatú munkatársaivá tegye. A statisztika szükségességének a köztudatban való elismerése minden büntetésnél hatékonyabb biztosítéka a jó statisztikai adatszolgáltatásnak. Az adatszolgáltatóknak gyakori késedelme és nemtörődömsége azonban sok felesleges költséget és munkát okoz és a feldolgozásokat késlelteti. Az adatoknak a mulasztók költségén való helyszíni begyűjtése gyakran nem elég hatásos fegyver a késedelmes adatszolgáltatóval szemben. A szakasz ezért az 1897 : XXXV. t.-c. 13. §-ának rendelkezéseit megújítván, azokat kiegészíti azzal, hogy annak cselekményét is kihágásnak minősíti, aki a törvény szerint beszolgáltatandó adatot mulasztásának kellő indokolása nélkül ismételt felszólítás ellenére nem szolgáltatja be, vagy az adatgyűjtés érdekében kívánt felvilágosítást jogtalanul meg nem adja. 18. §. Ez a szakasz a javaslat alapgondolatához képest kiterjeszti a titoktartás kötelezettségét valamennyi hatóság, hivatal, testület vagy intézet (2. §.) alkalmazottjára, valamint a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyénre. Egyébként a jelen törvény rendelkezéseit tartja fenn azzal a kiegészítéssel, hogy kihágássá minősíti azt az esetet is, amikor a titoktartásra kötelezett személy a tudomására jutott statisztikai adatot illetéktelenül felhasználja. 19. $. E szakasz a 17. §-ban említett kihágás miatt az eljárást az 1897 : XXXV. törvénycikkben foglalt szabályozástól eltérően, de megegyzően a külkereskedelmi statisztikáról szóló 1921 : LII. t.-c. 15. §-ának rendelkezésével — az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében — a közigazgatási hatóság elé utalja. A 18. §-ban említett kihágás elbírálása a jelenlegi törvény rendelkezésével egyezően a kir. járásbíróság hatáskörében marad. 20. §. Nem érintvén a külkereskedelmi statisztikáról szóló 1921 : LII. t.-c. 16. §-ában foglalt rendelkezést e szakasz megtiltja azt, hogy a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban az adatszolgáltatók anyagilag terheltessenek. Más elbírálás alá esik az az eset, ha a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal, vagy a székesfőváros Statisztikai Hivatala valamely jogi személy (pl. OMGE, GyOSz vagy más érdekeltség, érdekképviselet) kérelmére a kérelmező sajátos céljait és anyagi érdekeit szolgáló adatgyűjtést végez. Ily esetben e munkálat költségeit az országgyűlés hozzájárulásával vagy sürgős esetben a minisztertanács engedélyével az említett hivatalok a kérelmező jogi személlyel egészben vagy részben megtéríttethetik. E rendelkezést az indokolja, hogy semmiképpen sem volna méltányos, ha egy magánérdekeltség sajátos érdekei szempontjából végzett adatgyűjtés költségei a közt terhelnék. 21. §. A szakasz a jelenlegi törvénynek a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalra vonatkozó rendelkezését (17. §.) kiterjeszti a javaslat alapvető rendelkezései értelmében az összes adatgyűjtő szervekre. 22. §. E szakasz ismétli a jelenlegi törvény 5. §-ának megfelelő rendelkezését azzal az eltéréssel, hogy a túlnyomó részben a polgári év szerint összeállított Sta8*