Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-270
270. szám. 53 E helyzet visszássága annál inkább érezhető, mert törvényhozási, kormányzati és igazgatási szempontok mindjobban mellőzhetetlenné teszik, hogy az életviszonyok szabályozása., a kormányzat célkitűzései, az országos és helyi igazgatás minél pontosabb s teljesebb statisztikai adatgyűjtések eredményeinek ismeretében történjék. A magángazdasági életben a különböző termelési, forgalmi s fogyasztási érdekeltségek a megnehezült viszonyok között helyes és célszerű tevékenységet csak a vonatkozó viszonylatokról pontosan és gyorsan tájékoztató statisztikai adatok szemmeltartásával követhetnek. A tudomány szempontjai is kívánják a hivatalos statisztikai tevékenységnek harmonikus egybefogását. A felesleges kiadások megszüntetése, a statisztikai célra fordítható költségeknek gazdaságos és arányos felhasználása is csak úgy érhető el, ha a szétszórtan folyó statisztikai tevékenység között megfelelő kapcsolat teremtetik. A hivatalos statisztika ügyének fentismertetett helyzete és a statisztikai tevékenységnek egyre fokozódó jelentősége szükségessé teszik, hogy a hivatalos statisztikai tevékenységet tökéletesbítsük, annak harmonikus fejlődését megfelelő eszközökkel biztosítsuk s másfelől, hogy az adatszolgáltatókat a felesleges megterheléstől mentesítsük s a felesleges kiadásokat kiküszöböljük. E célok elérése érdekében valamennyi állami és önkormányzati hatóságnak és hivatalnak, valamint törvény által alkotott testületnek és intézetnek statisztikai tevékenysége központi irányítás és felügyelet alá helyeztetik. A központi irányításnak és felügyeletnek — amely csak a vázolt cél érdekében okvetlenül szükséges mértékig terjed s ezért érintetlenül hagyja a kizárólag belső igazgatási célú vagy szorosan helyi jelentőségű adatgyűjtéseket — technikai alapja az, hogy az említett szervek statisztikai adatgyűjtései egységes munkatervbe foglaltatnak, amely, mint eddigelé a Központi Statisztikai Hivatal munkaterve, az országgyűlés elé terjesztetik jóváhagyás végett. E munkaterv — amely egybefoglalt programmja valamennyi említett adatgyűjtő szervnek — az országgyűlés elé terjesztése előtt külön szakértő testület, az Országos Statisztikai Tanács elé kerül, amely a munkatervet letárgyalja és ennek során érvényesíti az eddig intézményesen nem hatályosult szakszerűségi, takarékossági, összeegyeztető, tudományos és gyakorlati szempontokat. Hogy a Tanács e feladatának megfeleljen, arról a javaslat a Tanács összetételének megfelelő szabályozása útján is gondoskodik. Feladata a Tanácsnak egyúttal az is, hogy úgy a Központi Statisztikai Hivatalban, mint a másutt folyó statisztikai tevékenységet hozzászólásával, kritikájával termékenyítse, serkentőleg, javítólag hatván közre. Ezt az utóbbi feladatot a javaslat értelmében a Központi Statisztikai Hivatalon kívül eső statisztikai tevékenységre nézve a Központi Statisztikai Hivatalnak, mint központi szakorgánumnak is teljesítenie kell. Ezért a javaslat több olyan intézkedésttartalmaz, amelyek e funkciónak betöltését lehetővé teszik. így : a Központi Statisztikai Hivatal köteles figyelemmel kísérni a másutt folyó adatgyűjtéseket ; ha a szakszerűség, gazdaságosság szempontjából aggályai vannak, köteles felszólalni. A Központi Statisztikai Hivatalon kívül folyó adatgyűjtést végző szervek kötelesek adatgyűjtéseiknek főeredményeit a Központi Statisztikai Hivatallal nyomban a technikai feldolgozás befejezése után közölni. Ez utóbbi intézkedés annak elérését is célozza, hogy a különböző helyeken végzett statisztikai adatgyűjtésekről egy központi helyen nyilvántartás vezettessék. így megteremtjük a lehetőségét annak, hogy ha akár a kormányzatnak, a közigazgatásnak, akár a tudomány vagy a gyakorlat szakembereinek vagy más érdeklődőknek statisztikai adatokra van szükségük, egy központi helyen tájékozódhassanak a felől, áll-e
