Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-269

269. szám. 37 (vagy mustot), amelyet a 21. §. első bekezdésének tilalma ellenére házasítottak ; 3. a; tokaj hegyalj ai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. §. második bekezdése szerint a tokaj hegyalj ai borvidéken kívül eső helyen más borvidékről származó borral (vagy musttal) házasítottak. A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy mely szőlőfajtákból szűrt és milyen minőségi kellékeknek megfelelő borok hozhatók „tokaji vagy tokaj hegyalj ai pecsenye", „szamorodni'

4 vagy „aszúbor" néven forgalomba." 14. §. A Bt. III. fejezetének címe helyébe a következő cím lép : „III. fejezet. A típusborokra, a csemegeborokra, az aszúborokra, a pezsgőre, a habzóborra, a borpárlatra (borszeszre) és a gyógy bor okra vonatkozó különös rendelkezések." 15. §. A Bt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : „Amennyiben a jelen III. fejezet különös rendelkezéseiből más nem következik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a típusborok, a csemegeborok, az aszúborok, a pezsgő, a habzóbor és a borpárlat előállítására kezelésére és forgalombahozatalára is megfelelően irányadók." 16. §. A Bt. 30. és 31. §§-ai közé a következő rendelkezések iktattatnak : „Típusbor az olyan bor, amelynek valamely borvidéktől, termelőhelytől és szőlőfajtától eredő sajátos tulajdonságait különleges eljárással (házsítás stb.) és különleges kezeléssel állandó jellegűvé teszik. Típusborok előállítására és forgalombahozatalára csak termelőszövetkezetek és olyan nagyobb forgalmú pincészetek kaphatnak engedélyt, amelyeknek erre megfelelő berendezésük van. \ Egyebekben a típusbor elnevezés használatára, a típusborok előállítására, forgalombahozatalára és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A csemege-típusborok tekintetében a csemegeborokra vonatkozó rendelkezések irányadók." 17. §. A Bt. 31. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „A forgalomba hozott csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kínálat stb.) a készítő vagy a forgalombahozó cég nevét és telepe helyét is fel kell tüntetni." 18. §. A Bt. 34. §-ának első és második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : „Borpárlat (borszesz) az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása útján készül (nyersanyag). Az 1924: IX. t.-c. 2. §-ának 3. pontjában, továbbá 6., 20. és 31. §-aiban említett borpárlat alatt legalább 92 térfogat %-os, ízesítők (ingredienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni." 19. §. Az 1924 : IX. t.-c. 35. §-ának 3. bekezdésében „gyógyáruüzletekben" helyett „gyógyáru nagykereskedésekben" szavak kerülnek. 20. §. A Bt. IV. fejezetének címe helyébe a következő cím lép : „IV. fejezet. A borseprőre, a törkölyborra és a borhoz hasonló egyéb italokra vonatkozó rendelkezések." 21. §.A Bt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép • „Azokat az italokat, amelyek nem szőlőnek, hanem más fr'ss gyümölcsnek levéből szeszes erjesztés útján származnak, bor vagy bármilyen elnevezésű gyümölcsbor (pl. almabor, ribizkebor stb.) néven forgalomba hozni tilos." 22. §. A Bt. 43. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki : „8. aki borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségbe cukrot