Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

^86. szám. 44S homályosnak látja, és a hiány pótlása, vagy a homály tisztázása a szóbeli tárgyalástól inkább remélhető. (3) A szóbeli tárgyalást a vádindítványra tehető észrevételek benyújtási határideje alatt (84. §. (1) bek.) kell kérni. (4) A szóbeli tárgyaláson bizonyításfelvételnek nincs helye, és a terhelt, valamint védője csak egyszer szólalhat fel. (5) Az írásbeli tárgyaláson a terhelt és védője (ügygondnoka), valamint a panaszos jelen lehetnek, de egyikük sem szólalhat fel. 89. §. Fegyelmi tárgyalás és határozathozatal. (1) A vádló indítványának észrevételezésére kitűzött határidő letelte után az eljárásra illetékes elsőfokú fegyelmi hatóság a 84. §. (4) bekzedésében megszabott határidőben kitűzi a tárgyalás idejét, megidézi arra a t. főügyészt, és a tárgyalás határidejéről a terhelt tisztviselőt (védőjét, ügygondnokát) és a panaszost akkor is értesíti, ha a tárgyalás írásbeli. (2) A tárgyalás napján az első vagy felsőbbfokú fegyelmi hatóság az ügy előadása után, ha a tényállást tisztázottnak látja, az ügy érdemében határoz ; ellenkező esetben a hiányok pótlása, vagy a tényállás tisztázása végett a vizsgálat kiegészítését rendeli el. (3) A fegyelmi hatóság (bíróság), ha nem elsőfokon jár el, az alsóbbfokú határozatot feloldhatja, vagy a bizonyításfelvétel kiegészítését rendelheti el, amelyet akár valamely közigazgatási hatósággal, akár saját kiküldött tagjával végeztetheti. (4) Mindenik fegyelmi hatóság (bíróság) az előterjesztett bizonyítékok és az összes ténykörülmények lelkiismeretes mérlegelése alapján állapítja meg, hogy a fennforgó esetben a közszolgálat érdekei megkívánják-e fegyelmi büntetés alkalmazását, és ha igen : milyent ? A fegyelmi hatóság (bíróság) a vádló indítványához semminő tekintetben nincs kötve. (5) A társas fegyelmi hatóság határozatát mindig szavazással hozza meg. A szavazás titkos. Az elnök mindig szavaz. (e) A kisebbségi véleményt —- az illető tag kívánságára — indokolásával együtt jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy ahhoz hozzá kell csatolni. (7) A fegyelmi választmány és a fegyelmi bíróság tanácskozása és a határozat megállapítása zárt ülésben történik. (s) A 76. §. (1) bekezdésének 1. és 2. pontja alá eső cselekmények vagy mulasztások miatt fegyelmi büntetést kell megállapítani, a 3. pontjában felsorolt okokbó pedig — fegyelmi büntetés mellőzésével —• a tisztviselőnek szabályszerű elbánás alá vonását kell elrendelni. (9) A fegyelmi határozatban meg kell állapítani a fegyelmi eljárás költségeit, és azt, hogy azokat ki, esetleg milyen arányban köteles viselni. Az eljárási költségeket közadók módjára kell behajtani. (10) A vagyoni felelősség kérdésének és a kártérítési kötelezettségnek megállapítása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (11) A fegyelmi tárgyalás részleteit a belügyminiszter rendelettel szabályozza. 90. §. Fegyelmi büntetések. (1) A fegyelmi büntetések a következők : 1. dorgálás, 2. pénzbírság, 3. az előlépés elvonása, 4. a szolgálattól felmentés, 5. hivatalvesztés a hozzátartozók ellátási igényeinek érintetlenül hagyásával, 6. hivatalvesztés a hozzátartozók ellátási igényeinek elvonásával.